Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

15 4./Délre fordulván egészen már tájkép fogad bennünket,Az ó- és ujholocénban délnyugatról eló'nyomult homokterület ,mely a vasútvonal és a Zagyva által bezárt háromszögben egészen a város széléig felhatolt , vastag tömegekben elboritva az egykori pleisztocéni Zagyva eredetű hordalékvidéket .Viszont a Duna-Tisza közére oly jellemző' 4 préqiatricumi homokpusztai vegetáció már kevésbé követte.Ez a folyamat^részben már az emberi befolyásoltság kiséretében ment végbe, másrészt pedig az ős-Zagyva helyén sokáig fennmaradt mocsársáv is gátolta terjeszkedését.A prématricumi flóraövezethez viszonyítva ugy állat- mint növényfajokban szegényebb. iaLsüragalo-festucetum, azaz csüdfüves-csenkeszgyepek nem is alakultak ki,helyettük a ritkásabban záródott rozsnokos laza gyepek vannak,ágas homokliliom, tövises iglice /ezt jászul berzenkának is nevezik/ az apró sárgavirágu homoki lucerna,habszegfü és aszatfélekkel deres fényperjével t keveredve,élénkitik az egyébként egyhangúan szőlővel és gyümölcsösökkel boritott területet. A vegetáció alakulásába a homok megkötése céljából akácosok,fehérnyár és fenyőfélék /Piké abies,Pinus silvestris/ telepítésekkel Besegit a társadalom. Habár kevés példányszámban fordulnak elő ugyan de nem hiányoznak a pontusi psammofil homoki lepkefajok sem.Gyakoribbaknak csupán a nyárfaövesbagolylepke, és egyes Hadéna,vagyis szegfübaglyok nevezhetők.Ez a területrész egyébként még sok és részletesebb vizsgálatot igényel. Ezzel a főbb vegetáció-formák vázolásának végére értem.Azonban meg kell jegyeznem,hogy egyes növényféleségek oly általánosságban előfordulnak,elterjedtek,hogy az előbbi területrészenkénti ismerttetés egyik tagjához sem illenek jobban mint a másikhoz. Ilyenek például az ökorfark-kórók,kutyátejfélék-stb.Ezek a zömmel lágyszárú és elsősoáan a gyomfélék körébe tartozó növények,amelyek a kulturhatásokra úgymond érzéketlen,nagy ökológiai türéshatáru és széles körben elterjedt polifág fajok gyakoriságával állnak szoros össze-