Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

13 E reliktum fajok azonban pa tápnövényzet nagymérvű megfogyatkozása miatt ma már ugyancsak ritkák. Mint azt az előzőekben részleteztem,a gyűjtőterület nagyobbik hányaflát a kötöttntalajok foglalják el,melyek időszakosan,vagy állandó jelleggel,szinte teljes egészükben Zagyva-birodalom volt. Ez a vegetációkban ma is nyomon követhető^. A feltöltődési eredetű arundifil,és a hozzá szorosan kapcsolódó mocsári higrofilis társulások a szabályozások után kiszáradásnak indultak,átalakultak,majd a másodlagos szikesedési folyamatokkal párhuzamosan a száraz fátlan térszinek kitérjedtek,főként az északi térségben, mocsári jellegüket elvesztették,e bélyegeket nem vagy már alig viselik. Teret nyertek az egyébként ősi aralo-kaspi,issmmá szikespusztai és mesofilis 4 réttársulások, Velük nőtt az állattartás, majd gyors ütemben a kulturterületek,s ezen átalakulás során meglehetősen szétszakadoztak, már csak szigetszerű foltokra szorítkoznak,illetve a Zagyva mentén lelhetők fel. Ma a szántók dominálnak. Ezért a főbb vegetációk vázolása is csal: területrészenként lehetséges. A felszini talajtakaró különbségekből eredően a terület mai vegetációja négy fő részre oszlik, s ez a botanikai változatosság ad magyarázatpt arra is, hogy igen sok,és meglehetősen eltérő ökológiai igényű lepkefaj került eddig elő. 4 1./ Legnagyobb a mezőgazdaságilag hasznosított mintegy 3/4 részt kitevő kulturterület,az épp adott,vagyis termelt növényzetével, homokon és kötött talajokon egyaránt. Faunisztikai szempontból mindössze anyi a jelentősége, hogy az emberi szükségletek kielégítése 4 mellett a kártevő fajokat is megtermeli nem csekély egyedszámban. 2./ Az egykori vizenyős,szikes rétek ma szántóföldek,jelentősebb szikes rétterület csupán a Borsóhalma-Négyszállás térségben maradt meg,most birkalegelő. Az árvizmentesitések utáni belvizek,a talaj-