Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

11 szolgáló agrárterület. Kulturmezőség;huza-árpa-répa-kukorica és szá lastakarmány termelésse,a déli rész humuszos homokján akácligetekkel, és eredményes szőlő-gyümölcsös gazdálkodással. Jászberény környéke az előzőekben részletezett felszini kialakulási sajátságain kivül minden egyéb tekintetben,te^át klimatikus 4 florisztikai és faunisztikai vonatkozásban is alföldi jellegű. < Éghajlati lag is ebbe a körzetbe tartozik. A reliefviszonyokkal és a fátlansággal összhangban;mezo- és mikroklimában szegényes,mérsékelten száraz. Évi középhőmérséklete 9-10 C°/év,a napfényes órák száma megközelítőleg 2000.Csapadékban nem bővelkedik,de évi átlaga é némileg több mint az össz-alföldi,nyáreleji maximummal 550-600 mm. / * Leggyakoribb szélirányok ÉNY. és MY-i. Florisztikailag az Eupannonicum tartomány Crisicumi járásába soroltja homok áltá. elfoglalt részen már prématricumi elemekkel is tarkitott terület tehát eredeti,természetes állapotában változatos erdős-sztyepp volt.Artéri ligeterdőkkel elegyes,intrazonális,lápi mocsári,sziki vegetációval. A jobbára összefüggő ligeteket Querceto-ulmetum, Festuco-quercetum és Populeti-salicetumok,magyarul;szilfákkal kevert tölgyesek,csenkesz-féle füvekből álló aljnövényzetü mocsári tölgyesek,illetve ártéri nyárfás-füzesek alkották. Benszülött növényekről itt aligha beszélhetünk,hiszen magam ilyenekkel még nem találkoztam,csak olyanokkal,melyek az Alföld sok más táján is előfordulnak. A domborzati a talaj és a mikroklímátikus tényezőknek megfelelően mozaikszerűen váltakoztak,ma alig van belőlük valami. A földmüvelés területhóditásai következtében meglehetősen összeszűkültek,kisebb rétek,holtágak,árokpartok,utszélek és mezsgyék, valamint a Zagyva környékére szorultak vissza. Itt kell megjegyeznem azt is hogy a terület részletesebb botanikai vizsgálata még hátra van 4Wtó3teraéfiyOTi-szerint hozzáértőkb kutató tevékenységét igényli,aaiHBpi^^^^^P^*"** MMMÜMÉI! /TULIH