Kalóz Sándor: Tájak – Korok – Múzeumok: Tiszaföldvár látnivalói (1996) / 639-1996
3. 1 XVI.-XVII. sz-i történeti források tanúsága szerint Tiszaioldvár, Martit és Honokszállás tefe» »te- önálló életet élt. A hódoltság idején Földvár földesurai gyakran cserélődtek. Ők is, de a váci lyetfeitaoe egyháznegye is megpróbálta a ténylegesen "birtokban lére" terek idldesurak feje felett az adékat beszedni. Ez a többfelé adózás nagyen megterheli volt , M T-négis az igazi pusztulás^eset^gg a falvak elnéptei lenedését az elyan nagy hadjárások eredményezték , mint amilyenek az 1596. éri térik illetve az 1653. éri tatár pusztítások veltak. A válságos érékben mindhárem település ismételten elpusztult, lakéi elmenekültek. Martit és Homokszállás nem is települt újra s igy késíbb már csak mint puszták szerepelnek. ■ i i i A Mohács utáni idők zűrzavarés viszonyai, a terük uralom is, kedveztek a reformáció terjedésének. Valós^inü, hogy Tiszaföldvár lakói is a közeli Mezőtúron működő protestáns prédikátorok, elsősorban Szegedi lis István f hatására tértek át a protestáns hitre, már a XVI. sz, második íelében 1642 körül működött a íalu első ismert kálvinista prédikátora Ványai P. Mihály. Bizonyos, hogy 1673- ban volt a íaluban kálvinista templom, s azt is feljegyezték, hogy a gyülekezet lelkészét, Patai Mártont, ebben az évben megidézték a Lipót-féle vésztörvényszék elé,,' rPo-i'»2,
