Bencéné Nagy Györgyi: A tiszaföldvári Polgári Társulati Alap jelentősége a település monográfiájának tükrében (Tiszaföldvár, 1995) / 0635-1996

- 10 e.) A Podmaniczkyak kora és jelentősége Tiszaföldvár életében A XVIII. század elején a tiszaföldvári uradalom területe 31944 kh-ra rúgott. A birtokot 1803-tól II. Podmaniczky Ciános irányította. A család birtokát képezte még Aszód, /a családi birtok központja/ Bákoskeresztúr teljes egészében, valamint a nógrádmegyei birtokok, összesen mintegy 50000 hold területen. Földváron ebben a században még külterjes gazdálkodás folyt. A helység legnagyobbrészt legelő volt, sok helyen vízjárta terület, melyen azonban alig tartottak pár száz marhát. A szántóföldek területe még kevesebb volt: a mindössze 60 köböl b úza terméséből alig tudták fedezni gazdasági szükségleteiket . Ilyen viszonyok között kezdett Podmaniczky János a gazdasági átszervezés munkájához. A református jobbágyok megtartása érdekében előszöris biztosította a korábban megkezdett templomépítés befejezését. A templom 1737-ben lett kész, a haranglábon 115 fontos harangot helyeztek el. A templom felépítése igen sok politikai és vallási bonyodalmat okozott. Az 1715: LX. t.c. államvallássá emelte a katolikust, egyben előírta az egyházi javak és a protestánsok kezébe került templomok visszaszerzését. A protestánsok vallásgyakorlata egészen szűk térre szorult, tilos volt részükre a templomépítés, sőt a templomok restaurálása is, A földvári jobbágyok templomépítési vágya állásfoglalás a Habsburg uralom ellen. Heves - Külső-Szolnok vármegye 1730. február 4-én tartott közgyűlésén elrendelte az engedély nélkül épített földvári templom bezárását. "...Határoztatott: hogy a földvári imaház a váczi egyházmegye területéhez tartozik ugyan, de a pesti cornissió