Kocsis Emília: Gondolkozzunk el egy önkormányzat szociálpolitikájáról! (1996) / 634-1996

68

A vezetők helyi cigányok leszármazottai, akik személye# ' 'i I

sen ismerik az itt élő több mint 250 cigány embert. A szervezet keresi a helyét a közéletben, a szó szoros értelmében is hely-keresésről van szó; hiszen nincs egy helyiség ahol összejöhetnének. A lakásokat már kinőtték a Művelődési házat pedig ritkán tudják kifizetni. A helyi pénzbevételeik szűkösek: az önkormányzattól kapnak 10000 forintot és pályázatokból is igyekeznek pénzhez jutni. Kapcsolatokat építenek az önkormányzattal. Elsősorban a Szociális Bizottság munkájába kapcsolták be, az Elnököt, mint állandó megbízottat, de a képviselő testület előtt is megjelentek gondjaikkal. Rendezvényeikre meghívják az önkormányzati képviselőket, akik közül azonban csak néhány tartja fontosnak, hogy elmenjen közéjük és meghallgassa a gondjaikat. A helyi pártokkal nincs kapcsolatuk. Működésüket elég' sok fenntartás és gyanakvás kíséri, de erről halljuk az elnöknőt személyesen:

"... Amikor engem megválasztottak hivatott a rendőrparancsnok és azt akarta, hogy úgy legyek mint a telepen a cigánybíró. Az ötvenes években volt cigánybíró és arra használták, hogy jelentse ha valaki lopott vagy dögöt hozott vagy ilyesmi: és akkor ő ment és jelentette és akkor kiment a rendőrség és azt csinált, amit akart*

... Végigverték őket ... na! ... Hát azt akarták, hogy én legyek ilyen. Biztos azt hitték én kocsmába ,meg discoba járok és akkor megtudom ha valamire készülnek. Én mondtam, hogy én ezt nem tudóin vállalni. Ha akarják alakítib:

abban mi is segítünk de így nem.sunk polgárőrséget és Hát erre azt mondta a parancsnok, hogy én nem fogok itt

f

érvényesülni mint vezető.i És ezt én egy évig éreztem is. ... A polgármestert kértem,, hogy legyen a testületnek egy napirendi pontja a földvári cigányság helyzete. Ő azt mondta írjam le! Levélben is kértem, hogy lehessen ilyen tájékoztató. Le is írtam.