Kocsis Emília: Gondolkozzunk el egy önkormányzat szociálpolitikájáról! (1996) / 634-1996

29

Ilyen intenzív növényi kultúrákat bérelhettek nem csak a TSz tagjai, hanem a másutt dolgozók is. Májusban, júniusban a kapálás miatt, szeptemberben a szedés miatt vonult ki a község apraja-nagyja a határba. Itt találkoztak a TSz dolgozók, az irodistákkal, a pedagógusokkal., agrármérnökökkel, gyári munkásokkal. A pótlólagos jövedelemszerzés ezen forrásai a TSz csődjével szintén zátonyra futottak, növelve az anyagi bizonytalanságot.

Tiszaföldvár nagyrészén (3. ábra) általános a 300 négyszögöl vagy még nagyobb telek. Ezeket a házi kerteket jól hasznosították a konyhakerti termelés, az állattenyésztés vagy a fóliázás céljára, így a jövedelemszerzés vagy az önállátás bázisaivá váltak.

A második gazdaság számára újabb lehetőségeket kínált a magánépítkezések nagy száma. Kőművesek, ácsok, szakipari dolgozók, fuvarosok, tervezők, segédmunkások jutottak pótlólagos jövedelemhez.

Azt gondolom a fenti megélhetési lehetőségeknek .a múltban fontos szerepük volt abban, hogy a község megőrizte lakosságának jelentős részét és központi szerepét. Ugyanakkor ma a relatív és abszolút szegénység csökkenti a magán építkezések számát és a fenti csoportok jövedelmét.

A lakosság korpzerint,az elvándorlások ellenére a háború utáni időszakban viszonylag természetes összetételűvé vált. (4. ábra) A korfa jelzi a háborús évek pusztítását, hiszen innen is sokan vesztek el a Don kanyarban. Népességveszteséget okozott még a zsidó családok elhurcolása. A nagyszámú zsidó kereskedő és értelmiségi Auschwitzban maradt, a néhány megmenekülő pedig Izraelbe vándorolt. A 40-es évek végétől a természetes szaporodás felgyorsulása következtében a népes-