Kocsis Emília: Gondolkozzunk el egy önkormányzat szociálpolitikájáról! (1996) / 634-1996

25

A többnyire tágas, családi ház jellegű épületek 70 %ban két vagy több szobával épültek. A ÍOO lakott szobára jutó lakók száma 110 fő. Különösen az utóbbi évtizedekben "nyelte el" a ház a családok többletbevételét. A kedvező OTP hitelfeltételek, a szociálpolitikai kedvezmény kiterjesztése az új falusi házak építésére többeknek lehetó'vé tette az építkezést. Miután más lehetőség nem kínálkozott a lakásszerzésre, kényszer is volt a házépítés. Sok pénzt, energiát, időt és családot felemésztett az évekig tartó "hatalmas" vállalkozás.

Kik laknak itt? Miért vállalják az ingázást, az otthonteremtés keserveit, a közművesítés költségeit? Az iparosítás kezdetei, majd az 50-'es évek torz, szocialista, modernizációja jelentősen megmozgatta a térség népességét. Tiszaföldvár lakossága kezdetben nőtt, később stagnált,majd csökkent. (1. ábra)

Az 50-es években magas a természetes szaporodás (a XX. század legnagyobb értékét 1949 hozza). így a felélénkülő elvándorlás Tiszaiöldváron még nem eredményez népességfogyást. A térség agrártelepülései (Mezőhék, Mesterszállás, Nagyrév) már ekkor is jelentős népesség deficitet mutatnak. (2. ábra) Kivétel ez alól Rákócziújfalu, amely Martfű másik munkaerő bázisa. Környezetéhez képest Tiszaföldvár lakosságának száma a későbbiekben is viszonylagosan stabil illetve mérsékelt csökkenést mutat. Az utóbbi 30 évben összesen 1164 fő a vesztesége .

A falusi települések elnéptelenedése a 60-as 70-es években országos tendencia miért őrzi meg központi szerepét és népességének döntő részét egy olyan település ahol a helyi munkahelyek az agrár ágazatban találhatók? Azt gondolom ebben jelentős szerepe volt annak, hogy Tiszaföldváron jó lehetőségek voltak a második gazdaság