Kocsis Emília: Gondolkozzunk el egy önkormányzat szociálpolitikájáról! (1996) / 634-1996

12

A vagyonukat, földjüket természetesen elvesztették, de szakértelmüket, szervezőkészségüket 56 után általában hasznosítani tudták. Például az 1949-es leltárt és az államosítási jegyzőkönyvet aláíró Nyitrai Lajos diplomát szerzett, majd a Megyei Könyvtár igazgatója lett. Nyugdíjasként visszatért Tiszaföldvárra és a Gimnázium könyvtárát rendezte be szakszerűen.

Még arra is volt ereje, hogy alapfokú könyvtárosi ismereteket nyújtson az érdeklődő középiskolásoknak.

Az Alap életét , az utolsó évtizedekben meghatározó ( legtöbb adót fizetők fiai vagy unokái általában tanulni igyekeztek. Találunk közöttük tanárt, tanítót, jogászt, agrármérnököt, bányamérnököt, rákkutató orvost stb-t. Ezek a kvalifikált leszármazottak sajnos csak igen kislétszámban tértek vissza, szakképzett ségüket az ország különböző területein hasznosították. A jelenlegi tiszaiöldvári értelmiség soraiban szinte^ csak a pedagógusok között találunk helybelieket. Azok jórészének ősei ,viszont a háború előtti helyi társadalomban kevésbé vagyonos és kevésbé befolyásos tagjai voltak: kisiparosok, kiskereskedők, kisebb földdel rendelkező parasztok.

1989-ben, amikor országszerte működtek már településszépítő egyesületek Tiszaiöldváron is megmozdul valami. Egy értelmiségi baráti társaságban az egyetlen tiszaiöldvári hölgy néhány szót mondott arról, hogy a háború előtt létezett itt egy szervezet, amely a község érdekében tevékenykedett. Ezen a példán fellelkesült a "falusi tespedtséggel" elégedetlen társaság, akik az ország különböző területeiről kerültek Földvárra. Néhány dolgot kiderítettek a Múzeumban, mi is volt és hogyan működött ez az alapítvány.