Kocsis Emília: Gondolkozzunk el egy önkormányzat szociálpolitikájáról! (1996) / 634-1996
10 Az 1949 májusában felvett jegyzőkönyv szerint a népjóléti minisztérium ideiglenesen a tiszaföldvári községi elöljáróságot bízza meg a "Tiszaföldvári Jótékonycélú és Közművelődési Alapítvány" kezelésével. A vármegyei alispán pedig a helyi Földműves Szövetkezet tulajdonába adja a Polgári Társulati Alap tulajdonát képező Téglagyárat. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az Alap vezetői több hozzászólásban kijelentették, hogy nincs felhatalmazásuk az Alap vagyonának átadására. Ez természetesen nem akadályozta meg az "államosítást". Érdemes persze elgondolkodni, hogy mi a célja ennek az intézkedésnek?A magántulajdon felszámolása, a közérdek jobb szolgálata? Ez a vagyon nem magántulajdon és a legteljesebb értelemben közérdeket szolgál, de mindezt autonóm módon, saját szabályai és nem a totális állam igényei szerint. Az Alap államosítása tehát nem az igazságosabb tulajdonviszonyok kialakítását, hanem egy település szuverenitásának felszámolását szolgálta. Ezt a szuverenitást jelentős vagyon alapozta meg. A leltár szerint 1949-ben az Alap a következő ingatlannal és ingósággal rendelkezett:- 1 téglagyár, 16 kh 1542 négyszögöl földdel- 1 db 14 kamrás téglaégető körkemence- 3 db téglagyári lakás- 1 db iroda- 7 db téglaszárító szín- 4 db cserépszárító szín- 1 fúrott ártézi kút- 2 fúrott kútjog- 1 vendéglő (benne vendéglő, lakás, vendégszoba) 324 négyszögöl kérthelyiséggél, istállóval, jégveremmel, sertésóllal, színnel és 1 kútjoggal- 1 vásártéri italmérő (2 helyiséggel)
