Takács Zsuzsa: Így emlékszem az 1956. októberi eseményekre (Tiszaföldvár) / 0615-1995

Mire a tömeg visszafelé a rendörséghez ért, már mindenki kabátján ott volt a lelkesitő nemzeti szinü szalag. Itt megállt a tömeg, itt is levertél: a csillagot a rendőrség táblájáról, A tömeg kórusba skandálta, kabálta "csatlakozzon a rendőrség is hozzánk!" Mindeddig mondti^mig -kis idő múlva- a rendőrök testüktől eltartott kézzel jöttek ki a redörség épületébői, nagy éljenzés közepette. Jöttek ve« lün&. A tömeg meg egyre csak nagyobb lett. Ahogyan terjedt a hire, mindenki ott akart lenni, mindenki látni akarta, részese kívánt lenni. Visszafelé jövet masikcéi az aickori tanácsháza voit. Itt a "leltározás" megkezdődött. .uenin szobrok, Lenin képek és ami piros volt minden repült ki az ablakon, i-ent máglyába dobálva egették el. Olyan tömeg volt mái az épület előtt amilyet én még azelőtt nem láttam soha. Minden egyes darabot mit kidobasra szánták, megiengettéic és a tömeg lelKes éljenzése közepette dobták a tűzbe. A hangszóróuói felnangzott a Nemzeti Dai! Azt niszem negyi '-^eri szavalta el. ÍUZ meg csatc fokozta az érzelmedet, ha lehet még lelkeseob lett a hangulat. Én a fürdőnek a B

ajcsiZs. ut felőli részénél álltam. Ott vettem észté, hogy az akkor tűzoltó iroda előtt áll smici sapkáját jól a fejébe hmzve Erdei Miska bácsi. Olyan helyzetbe hogy jól láthatta a téren történő minden eseményt. Erre nagyon emlékszem, mert otthoni beszélgetésekből tudtam hogy nagy párt emoer. Ez itt figyel! Utána én nem jót sjtve hogy kit láttam

; elindultam haza. Otthon Édesanyám azzal fogadott, hogy nem találkoztam Édesapáramai? Engem ment keresni és azonnal hazahozni. Amint utólag kiderült, mit sem tudtak otthon a mi tüntetésünkről, Édeapám a szomszéddal beszégetett, amikor egy atcebeli ember azt mondja neki hogy itt oeszélget nyugodtam, a lánya meg oda van tüntetni, forradalmat csinálnak a diákok. Szegény Édesepám rettenetesen ideges lett, azonnal biciklire ült és rohant agimnáv ziumba, de ott már nem voltunk csak arga tanárurral beszélt hogy mi van. Megnyugtatta, nincs semmi bajunk, kimentünk az utcáre, de hamarosan itt leszünk. Mire haza ért már otthon voltEm. Negyon ideges. volt* így felnőtt fejjel visszagondolva érthető. i

Aiszen világháborút megjárt ember volt. Tudta mi is lehetett volna ebből. Szolnok 1992 Május 9. JfOioCud ioAjtto Q^iszné 'lakács ^SUZ3G Szolnok Városmajor u 22 1/7. v í 'A