Borza Andrea: A Közép-Tisza vízvidék hidrogeográfiai problémái (Tiszaföldvár, 1992) / 0613-1995

A vízállások változása hat a vízhozamra is. Ezek esetében is erőteljes növekedést figyelhetünk meg. A közép- és nagyvíz hozama 2-3-szorosára változott. így módosult a víz hordalékszállító képessége, más medret alakít ki magának. Az 1954-ben üzembe helyezett tiszalöki duzzasztónál a felső részen 5 év alatt 7 m-nyi íeliszapolódást mértek. Ezzel ellentétes folyamatként az alvízben, a duzzasztóműtói mintegy 200 m-re 18-20 m mély ki Ur egesedés jött létre, mely oka, hogy a duzzasztón át hordáiékmentes, viszonylag nagy sebességű víz zúdul le. A kiskörei vízlépcső vi sszaduzzasztása gyakorlatilag megszűnteti a tiszalöki vízmű alatti mederkimosódást, de a 2 fent vázolt folyamat itt is lejátszódik. A 63 km -es aktív tározófelületből közel 45 kin^-en tapasztalható feltöltődés, míg 13 km -en kimosódás. Ez utóbbinak oka, hogy az uralkodó északias szelek hatására intenzív áramlások alakultak ki. Az alvízi mederben a duzzasztó közelében a jobb oldalon működő vízátfolyásoknál meder mél yül és, a ritkábban felnyíló bal oldali nyílásoknál iszapfelgyülemlés történik. /Q. S 2. Talajvíz, talajviszonyok Ha a duzzasztott folyószakasz mentén a töltés vízáteresztő rétegekre épUl, fontos a szivárgás elleni védekezés / szivárgó csatornák, megcsapoló kutak építése /.A duzzasztásnak van kedvező hatása is, megszűnteti a folyó kisvízi leszívó hatását. Ez azonban legfeljebb 1-2 km-es körzetben érvényesül.A távolabb tapasztalható talajvízszint emelkedés vagy süllyedés már az éghajlat függvénye. -30-