Borza Andrea: A Közép-Tisza vízvidék hidrogeográfiai problémái (Tiszaföldvár, 1992) / 0613-1995

III. A KISKÖREI - VÍZTÁROZÓ ÉS HATÁSAI Az ember legjobban akkor avatkozott be a természet rendjébe, amikor megépítette a kiskörei vízlépcsőt és öntözőrendszert. Elsődleges célja az volt, hogy a terület éghajlatából adódó vízhiányt 3QO / majd távlatokban 455 / 3 millió rn -nyi tározott vízzel enyhítse, mivel a Közép-Tiszavidék meleg, száraz, mérsékelten forró nyard éghajlati körzet, s csak EK-en található meleg, mérsékelten száraz , mérsékel ten forró nyard terület. Felhőzete : csekély, a borultság! fok 50~55°í között van, a napsütéses órák évi összege pedig 2000-2100 óra között változi k. A hőmérséklet járása itt a legszélsőségesebb Magyarországon, a hőmérséklet átlagos évi ingása a legnagyobb. A tél viszonylag kemény, - a DNy-i részt kivéve - a Január középhőmérséklete -2, ~3'

JC, a téli napok száma 30-35. Ennek ellenére a kitavaszodás korán kezdődik. D-en a hőmérséklet napi közepe április 5. -ÍO. között eléri a ÍO °C-ot, sőt pár napos késéssel E-on is. Ennek ellenére a fagyveszély április közepéig - végéig fennáll. A fagykárt fokozza, hogy a hőmérséklet viszonylag gyors emelkedése miatt a fagy a növényzetet már erősen kifejlődve éri. A jdlius középhőmérséklete 21-22°C, a nyári napok száma 75-85, a hőségnapoké 20-25 között változik. E-on október 15. , D-en 20. után csökken a hőmérséklet napi közepe 1 o'"'c alá. Az első fagy is ezídotájt jelentkezhet. -24-