Borza Andrea: A Közép-Tisza vízvidék hidrogeográfiai problémái (Tiszaföldvár, 1992) / 0613-1995

humusztartalmuk mellett azonban elég gyakori, hogy a rossz szerkezeti viszonyok miatt a nagy szárazság idején termékenységük kedvezőtlen. - A legnagyobb kiterjedésű talajtípus a szlke

s . Az Alföldön található az ország - a volt Szovjetuniót kivéve Európa - legnagyobb, összefüggő szikese, a Hortobágy. Szolonyeces és szoloncsákos változata egyaránt elterjedt. A felfelé mi gr ál ó talajvíz sóf el hal mozása hozza létre. - Ma már csak a Tisza és mellékfolyói közvetlen közelében vannak öntéstalajo

k, míg az áradások által el nem ért mélyebb területeken rossz vízgazdálkodású réti talaj o

k. A talajok változását követte az élővilág, elsősorban a növényzet megváltozása. A Közép-Tiszavidék öntés- és réti talajokkal fedett alluviális árterei, csernozjómmal borított hátjai nagyrészt mezőgazdasági kultúrterületek. A természetes növényzet maradványai a folyó menti ligetekben, az egyre kisebbedő mocsaras területeken és a hatalmas kiterjedésű szikes legelőkön találtak menedéket. A legjobban megfogyatkozott lösznövényzet képviselői ma már csak mezsgyéken,kunhalmokon, erdőmaradványokban lelhetők fel. Más fajok új termőhelyet " kerestek ", pl. az ősi mocsári flóra a rizsföldeken tűnik fel. Eredeti növénytakarójában a löszön sztyepprétek, pusztai cserjés szegélyű, nyílt kontinentális erdők, az ártereken mocsarakkal /nádasokkal/ tarkított hatalmas, zárt ligeterdőségek uralkodtak. Az erdőirtás, a mocsarak lecsapolása és az ármentesítés nyomán legelők, kaszálók és szántóföldek keletkeztek. Napjainkban újra Jelentős gondot -20-