Borza Andrea: A Közép-Tisza vízvidék hidrogeográfiai problémái (Tiszaföldvár, 1992) / 0613-1995

Tiszapalkonyától / Leninváros / Tiszafüredig fejlődő kanyarok jellemezték a Tiszát, a kanyarok óriásokká nőttek, lefűződtek és ezáltal a meder lassú vándorlásban volt. A szabályozások idején több fejlett kanyart átmetszettek. Tiszafüredtől Kisköréig az előzőnél is intenzívebb kanyarfejlődéssel jellemezhető a szabályozások előtti mederváltozás. Nemcsak az átmetszések, hanem a hajdani kanyarfejlődések miatt is morotvák és holtágak sokasága követte a folyó élő medrét. 4 • s

zámú térkép/ A töltéseket eleve úgy építették, hogy ezeket a hullámtérhez kapcsolják. Kisköre és Szolnok között volt a legintenzívebb a mederelfajulás a szabályozások előtt. Az óriási méretű összetett kanyarokat és hajtűkanyarokat enyhén ívelő vonalak mentén kiegyengették, s ezzel a mederváltozások jellegét is alapjaiban változtatták meg. Szolnoktól Vezsenyig a Tisza a szabályozások előtt is viszonylag kiegyensúlyozott, beágyazódó mederben haladt. A szabályozások után még nőtt a folyó esése és vele a sebessége is, így ez a szakasz továbbra is hasonló jellegű maradt. /16. / A Tisza meder helyváltozásainak következményei a Közép-Ti szavidéken Cholnok y nyomán 4. számú térkép a következő oldalon -15-