Borza Andrea: A Közép-Tisza vízvidék hidrogeográfiai problémái (Tiszaföldvár, 1992) / 0613-1995

Hosszú szakaszokon épült új töltés ott, ahol korábban nyári gát, vagy még az sem volt. A töltések az árterek belül rögzítették a nagyvizeket. A megnövekedett vízhozam a folyó dinamizmusában is komoly változásokat eredményezett. Azt mondhatjuk, a szabályozott Tisza merőben más tulajdonságú, mint szabályozatlan elődje. Fel szí ni meder viszunyok változás

a: Évezredes változásokat tekintve ismeretes, hogy a Tiszán több szakaszt lehet fejlődéstörténeti vonatkozásban elkülöníteni területünkön. sz

> térkép / A Tokaj - Szolnok közötti szakasz került vizsgálat alá, ahol az ősi medernyomok alapján a Tisza több medervonalon fordult elő az utóbbi évezredekben. A mederváltozás jellege vándorló típusúnak mondható, különösen Tiszakeszi és Tiszasüly határában tapasztalhatunk évezredes medernyomokat. Tokaj és Tiszalök között a szabályozásokig óriáskanyarok képződtek, a mederváltozásra tehát a kanyarfejlődés volt a jellemző, melyek nem fűződtek le. Az óriáskanyarok nagy részét átmetszették, így alakult ki Rakamaznál a kb. 8,5 km-es morotva és Tiszaladányriál a kb. 6 km hosszú holtmeder. Az előbbi átmetszés sokkal régebbi lehet, mint a Tisza egyetemes szabályozása, amikor a töltéseket tervezték, ill. építették. -13-