Jakab Julianna: Tiszazug – Tiszaföldvár (Tiszaföldvár, 1988) / 0612-1995

A Tisza A terület legjelentősebb vizfolyása a Tisza. A folyó medre viszonylag mélyen ágyazott a laza, aluvizuális rétegre. A medert alkotó réteg Szolnoktól - Csongrádig kötöttebb. A folyó vizgyüjtő területe a szolnoki 2 vizmércénél 73.113 km . Szolnok távolsága a torkolattól 334.4 fkm. A szolnoki vizmérce 0 pontjának magassága 79.47 m Af. A szolnoki szelvény vizhozama min.: 63.2 m /s. max.: 3820,0 m

3/s. arány: 1:60 Átlagos esés 3.5 cm kmé-ként. Tiszai árvizek a XIX.sz. végén Az 1676-tól kezdődő árvizes periódusnál nyilvánvalóvá vált az addig végzett munka hiányossága. Az uj meder elégtelen szelvénye nem tudta biztosítani az árvizek levezetését. A lefutó árvizek Szeged táján megtorlódtak. A védtöltések épitése folytán összeszorult ártér miatt egyre emelkedett az árnullámok tetőző magassága. Az emelkedő árvizszint egyik oka a töltések megépitése volt. A folyó ősi árterületének alig több mint 10 %-át hagyták meg hullámtérnek. Az árvizsszint emelkedése azt jelentette, hogy olyan területek is veszélyeztetettekké váltak, amelyeket korábban árviz soha nem fenyegetett. A vizsgált területen 1881-ben Tiszaugnál történt gátszakadás. Az ár ekkor 2300 ha területet öntött el.