Szalai Pálné: Nagyrév földrajzi nevei / 0609-1995

- 4 A falura vonatkozó feljegyzések szerint a falu határában nem volt semmiféle tanya, itató, vagy kát. Főzésre, ivásra, állatok itatására a Tisza vizét használták. Feljegyzik, hogy a Tiszától a gyalui határig csak két kut volt, az is urasági földeken.A falu határának földjei korábban soványak voltak. A Tisza áradásai révén sok volt a szik és a gyökeres rész. Az 1968. évi lirbóri rendelkezés idején a közösen használt földekből 1841 hold került a volt földesurak és a jobbágyok között egyezkedés alá. A nagyrévieknek a szőlőterület nem volt elég és ezért l?82-ben szőlőt telepitettek magiaknak ujbögön, az abonyi uradalommal való megállapodás alapján. Majd 1896-ban a Szapány-gróf féle birtokon 24 holt területen szőlőt ültettek. A nagyrévi.határban tekintélyes állattenyésztés folyt. / Dr. Sz.J. E. / . ) Nagyrév régi történetét bizonyitja még két régi irás, amelyet a török uralom idejében irtak a nagyrévi lakosok, a fentemiitett Harangi János földesuruknak. /1665-ben és lG6ü-ban./ Első levél cimirata: " Fzoboszlán lakozó Harangi Jánosnak, nékünk jó akaró Földes Urunknak adassék hiven és hamarsággal." Második levél cimiratas n Nagy Szoboszló lakos Nemes és Nemzetes jó hirnevével fénylő tündöklő, nekünk Földes Urunknak adassék ez levelünk kezébe . hamarsággal Harangi Jánosnak hiven Hagy Révről Szoboszlő„ . . ra. " A levelek részletes, eredeti szövege megtalálható Major Bálint, volt nagyrévi postamester említett munkájában. / MB. TN.t#/ A közöég nevére vonatk

ozó adatok: - WMMMMMIIWI MMOTMMMM**" na**—« 111 i i i •••• • ^ A szájhagyományból annyit lehet tudni, hogy mindig a Tisza folyó mellett helyezkedett el a község. Amikor még a Tisza nem volt szabályózva az árvizek nemcsak tavaszonként, hanem egész éven át is elborítva tartották a rétföldeket, és ilyenkor a kiáradt nagy vizeken csak kivételes helyeken közlekedhettek.Az ilyen helyeket