Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

A vasárnapi tanítást csak béremelés mellett vállalnák, pedig ezt kötelesség írja elő. A növendékek és szüleik részéről is hiányosságok mutatkoznak: iskolába jár 112 gyermek, nem jár 76. A tandíj fiúk és lányok után is egyegy véka búza, ami igen megterhelte azokat a szülőket, akiknek egyszerre két- három gyermekük járt iskolába. A beíratási díj fejenként egy-egy csirke. Az "iskolai felügyelőség" tagjainak szabad bejárása van a tanórákra: hátráltatják az osztályokban folyó munkát. A század első felében még megdicsért iskolai munka tartalmával, színvonalával már nincs minden rendben. A megélhetés szüksége szorítja mind a tanítókat, mind a szülőket arra, hogy kötelességeiket elhanyagolják. Ekkor Szegedi János a nagyobb-, Csontos Zsigmond a kisebb fiúk, Helmeczy Károly pedig a leányok tanítója. (Az evangélikus iskola tanítóját - adatok hiánya miatt - nem tudom megnevezni . ) _ ___ W.. 1870-ben a község lakossága 5.640 fő. Ez 1. 640 fővel több, mint húsz évvel ezelőtt volt. Református 4.026, ág. evangélikus 916, római katolikus 577, görög katolikus 1, görögkeleti 4,izraelita 110. Jelentősen nőtt a katolikus vallásúak lélekszáma. A református vallású iskolakötelesek száma 6-12 éves korig 390, ebből iskolába jár 325 gyermek. Ennyi tanulót három tanító nem taníthatott eredményeseny még az akkori lehetőségek és kívánalmak mellett sem. A felekezeti iskolák mellett - az egész országban fokozatosan kezdtek kialakulni a községiek is. Helységünkben is így volt. Az iskolák építésének feladatát az úgynevezett Szükség Hombár vállalta magára. /V./ Az 1873. január 10-én tartott gazdasági gyűlés foglalkozik a közös iskola létesítésének gondolatával. Bizottságot jelölnek ki a terv kidolgozására: Makay Ferenc uradalmi jószágkormányzó, Bohus Pál uradalmi mérnök,