Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995
5 A TISZAZUG TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI i. W ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI! A Tiszazug Jász-Nagykun-Szolnok Megye déli szegletében, a Tisza és a Hármas Körös "ölelésében" elhelyezkedő kistáj, a Közép-Tiszavidék egyik legkisebb tájegysége. Északon Martfü-Öcsöd vonalában határolható el a szomszédos Nagykunságtól. A nyugatra fekvő Kiskunságtól a Tisza, a Békés-Csongrád löszháttól a Körös választja el. 2 Területe 450 km , s részben ennek tudható be, hogy a földrajzkutatók egy része nem önálló kistájnak, hanem a szolnoki löszhát- a nagykunság - geomorfológiai kiskörzetének tekinti. Más kutatók szerint önálló kistáj, mivel a szolnoki löszhát idenyulo része erodáltabb mint a Nagykunságban és nagy területeken lepelhomok fedi. Más arányban tartalmazza a környezetében jellegzetes geomorfológiai szinteket, valamint tájjellegének kialakitásában nagyobb szerepe volt a vizeknek, mint a szomszédos tájakon és a talaj féleségek arányaiban is eltér környezetétől. A Tiszazug egyedülálló jelenség a tiszántúli tájak között. Ez az egyetlen terület, melynek kialakitásában nem a Tisza, hanem a Duna játszotta a főszerepet. 2./ FEJLŐDÉSTÖRTÉNET A terület egészen a pleisztocén végéig szervesen összefüggött a Kiskunsággal, melytől a holocén kezdetén, a nyugatra húzódó Tisza vágta el. A táj jelenlegi felszinét ezért már nagyobb részt a Tisza alakitotta ki, amely nyugat felé haladva a homok és löszfelszin jelentős részét letarolta, a mélyebb fekvésű területeket pedig saját üledékével töltötte fel. \ Z J&f'
