Szlankó István: A tiszaföldvári „földvár” (Tiszaföldvár, 1993) / 0585-1995

Ha a falu keleti szegélyét Jobban megvizsgáljuk, az egykori Tisza-mederbe futó árkok jelét találjuk meg három helyen is. Ezeknek az árkoknak a meglétére utal Eél Mátyás leirása az 173o-as bejárás után : Földvár „Egykor török végvár volt itt , vizzel övezett kettős árokkal, mindkét árok mély, meredek mederben. A Tisza áradása után ... hatalmas mocsarakban marad vissza a viz

t ... a szárazabb talaj magas partjával ék módjára emelkedik ki a környező mélyfekvésü mocsárból. Csak a határ déli oldalán van egy kis száraz rész.... Itt is az előbbihez hasonló árkok , török sáncok húzódnak ..." A kétszáz éves térkép és a 26o éves leirás szinkronban van egymással . Ma is megtalálható az ék alakú magas part és a környező mélyebb terület : a „Lapos" , a „Halesz", a sánc-árok létére viszont csak a helyén húzódó Sánc utca utal. Ettől az utcától északra terül el Tiszaföldvár ősi magja a Tabán (vagy Tobány). A sánc-árok keleti vége mellett egy körülhatárolt területet jelöl a térkép két nagyobb és két kisebb épülettel (a Kossuth utcai iskola körfcyékén). Dokumentumokkal meg nem erősitett visszaemlékezések szerint a Podmaniczky birtok tiszttartói lakása állt ezen a helyen . Valószinüleg ebben a ma is meglévő házban született 1811-ben Somogyi Károly esztergomi kanonok, aki a szegedi árviz után 40 000 kötetes könyvtárát ajándékozta a városnak (Somogyi Könyvtár). Az 187o-8o-as években készitett harmadik katonai felmérés alaptérképén még jól kivehető az árok teljes hosszá ban . 2 hid vezetétt át rajta a Bajcsy Zs. utca és a Baross körút vonalában. Az árok nyugati végét kb. 15 éve töltötték fel teljesen és lakóházat, műhelyt épitettek a helyére.