Szlankó István: A tiszaföldvári Polgári Társulati Alapról (1995) / 583-1995

- 2 -csalódása nélkül, az alább meghatározott pótlékkal vissza

adják ............ minden egy köböl gabona fél vékával, vagy is

18 itczével szaporítva méressék vissza, még pedig illendően meg széléivé és tisztítva. ”

A gabona biztonságos eltartására ...„száraz s nagyobb kiterjedésű épületet kiván-” nak emeltetni. „ Ezen Szükség Hombár helyének, a Helység udvarának éjszak nyugati oldala találtatott alkalmasnak.” A Szükség Magtár épülete 1847-ben készült el.

Már az alapítólevélben felmerült a gondolata annak, hogy a magtár magának készpénz tőkét alapítson,

1867-ben „uj alapszabályt alkot az akkori vezetőség s ebben TISZAFÖLLVÁRI KÖZSÉGI TAKARÉKMAG TÁR néven szerepel az alapítvány.”

1898-ban ismét módosították az alapszabályt, amely szerint az intézmény neve POLGÁRI TÁRSULATI ALAP-ra változott.

A búza- és pénzkamatokon kivül bevételi forrás volt a Podmaniczky családtól haszonbérbe vett terület, valamint a bárótól bérelt husszék és nagyvendéglő jövedelme is. (Ez utóbbi mellett épült később a vasútállomás).

1872-ben haszonbérbe veszik a községi téglaégetőt.

A következő évben pedig egy községi vágóhid létesítését határozzák el.

1893-ban Balogh Lázár felkínálja megvételre a téglagyárat, amelyet később me£ s±s vessznek. Ennek a helyén épült fel a mai is működő téglagyárunk.