A klímatényezők kémiai-fizikai vizsgálata a Klutert-barlangban (1988) / 571-1988
23 6. A nitrittartálom átlagosan o,o5 mg/1. Ebben az esetlen a bejárat közelében nem magasabbak az értékek. Ebből feltételezhető, hogy a nitrit a barlang belsejéből származik, és a mikroorganizmusok anyagcsere terméke. 7. Az ammoniakáli tartalmú anyagokat ammóniumra számítják ki, és átlagosan o,84 mg/1 és o,14-2,5o mg/1 között ingadozik. Ismét a bejárat közelében mértek viszonylag magasabb értéket, amely azt bizonyltja, hogy a levegő ködcseppek formájában ezeket az anyagokat is gyorsan leadja a falakra. 8. Az átlagos ри-értéket 5,2-nek találták. Ez lényegesen magasabb az aerosol 4,3-es átlagánál. Ez arra utal, hogy a csepegővizben ezt az értéket a cseppecskékben előforduló alkálik és földalkálik/?/ szabályozzák, mig az aerosolban a lényegesen több savi rész az alapvető. Nyilvánvalóan azok a cseppecskék, amelyeket a vizzel mozgó /ahhoz kötött/ sók alkotnak, gyorsabban lecsapódnak a falakra, mint az olyanok, amelyek a savgázmolekulákra történő vizpárakondenzáció révén keletkeznek. Ez a jelenség lehet a barlang egyértelműen savas aerosolmillieu-jének az alapja. Végső következtetések A vizsgálatok során nem találtunk semmilyen gáznemü vagy aerosoltermészetü, jellegzetes /külön, rendkívüli/, erős biológiai hatású, gyógyhatású anyagot, amelyet a kémiai iparban a katorrhalis folyamatok ellen szoktak előállítani. (Ezt у-лЛ-azonban egy természetes gyógyhely sem tudja az ember mesterségesen előidézni) Helyette azonban a vizsgálatok kisebb, kedvező hatású faktorok szerencsés halmozódását mutatták, amelyek hatásuk összefüggésében legalább egyenértékűek egy
