Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánítására (1985) / 0566-1988

- 6 ) A kevés csapadék és a meleg nyár miatt a terület vízháztartása negatív, vagyis többet tudna elpárologtatni, mint amennyi csapadék lehullik. Az évi vizhiány igen jelentős, átlagosan mintegy 175 mm. Növényföldrajzi helyzete • i A Tiszazug felszinét kettős hatás alakította ki. A feiszin idősebb képződményei - a futóhomokos és homokos lösszel borított területek - tulajdonképpen a Kiskunság Tiszántúlra került részeinek tekinthetők, az ezt körülvevő, iszapos lösszel és holocén öntésképződményekkel % fedett részei viszont jellegzetesen tiszántúli képet mutatnak. A feiszin megosztottságának megfelelően a kistáj természetes növénytakaróját is kettősség jellemzi. Homokos területei az Alföld /jiupannonicum/ flóravidékének Duna-Tisza közi /Praematricum/ flórajárásához, mig az e körü±i részek a Tiszántúl /Crisicum/ flórajárásához tartoznak. Az ősi, természetes növénytakarót a folyók mentén főként li^eterdők és mocsári növényzet, a löszhátakon löszsztyepprétek, a homokvidéken pedi^ homoki erdősaztyeppnövényzet jellemezte. Az ártéri növényzet ma a folyók hullámterére és a mentesített területek szikeseire korlátozódik. Az alacsonyabb fekvésű ártereken ártéri rétek /Alopecuretum pratensis/ és füz-nyár ligeterdűk /óalicetuin albae-iragilis/, a magasabb