Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánítására (1985) / 0566-1988

- 21 ­réce /Aythya nyroca/, szárcsa /fulica atra/, vizityuk /Gallinula chloropus/, valamint nádi tücsökiaadár /Lo­custella luscinioides/, nádirigó /Acrocephalus arundina­ceus/, cserregő nádiposzáta /Acrocephalus scirpacus/, foltos nádiposzááa /Acrocephalus schoenohaenus/ és énekes • nádiposzáta /Acrocephalus palustris/, meg a nádi sármány /Emberiza schoeniclus/. Itt fészkel a ragadozó barna réti­héja /Circus aeruginosus/, és a nádi énekesekkel itt köl­teti ki tojásait a fészekparazita kakukk /Cuculus canorus/. Az emlősök közül ezen a holtágon csupán a pézsmapockot /Ondatra zibethica/ észleltük, de Csizmadia /198o/ tapasz­talatai alapján feltételezhető a közönséges vizicickány /iíeomys fodiens/ és a rniller vizicickány /Neomys anomalús milleri/ előfordulása is, ugyanis a közeli Tiszaugrói mindkettőt emliti. Védelmeink indokai 1. A holtág egy, a Tisza-szabályozás előtti időkre jel­lemző, túlfejlett kanyarulatot őriz, s mint ilyen vizügyi emlékünknek is tekinthető. 2. Jól demonstrálja, hogy a folyó hogyan erodálta a lösz­felszint és alakitotta ki széles ártereit, tehát bepillan­tást enged a kistáj geomorfológiai fejlődésébe. 3. Bemutatja, hogy milyen változásokon megy át a folyóról levágott kanyarulat /lassú feltöltődés, nádszegély, stb./ a kezdeti időkben. 4. A cibakházi Holt-Tisza gazdag lelőhelye a fiatal holt­ágakra jellemző növény- és állategyiitteseknek, köztük szá­mos védett fajnak, és jellegzetes biotóptipust képvisel, amelynek tájképi.értéke sem elhanyagolható.

Next

/
Thumbnails
Contents