Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánítására (1985) / 0566-1988

- 19 Természeti viszonyai A holtág kanyarulatait még az élő folyó alakitotta ki, amely délkelet felé előrenyomulva letarolta a Szolnokilöszhát ide nyúló végét, létrehozva ezáltal a Sárszögnek nevezett körülzárt területet. Különösen jól látható a folyó eróziós minkája Cibakháza délnyugati szélénél, ahol a meredek, egykor szakadó löszfalon a hajdani lösznövényzet hirmondójaként még ma is megtalálható taréjos buzafü /Agropyron pectinatum/. Növényzete A fiatal holtágban még a nyilt vizfelület dominál, a növényzet alárendelt szerpet játszik. Öbleiben azért megtalálható a békalencsehinár /Lemno- ütricularietum/, a sekélyebb részeken pedig a rögzitett hinárt alkotó békaszőlőhinár /Potametum natantis/ és tündérrózsahinár /Nymphaeetum albo-luteae/. A parti övet a nádas /Scirpo-Phragmitetum austro-orientale/ különböző konszociációi jellemzik, főként nádas /pnragmitetosum/ és gyékényes /tiphetosum/, kisebb részben tavikákás /shcoenoplectosum/ és vizi harmatkásás /glycerietosum/. Állatvilága A holtág halállományát főként limnofil fajok alkotják: vörösszárayu keszeg / Scardinius erythrophthalmus/, bodorka /Rutilus rutilus/, szélhajtó küsz /Alburnus alburnus/, szivárványos ökle /Rhodeus sericeus amarus/, ezüstkárász /üarassius auratus gibelio/, karikakeszeg /Llicca bjoerkna/,