Gácsi Margit: Martfű településfejlesztése (1949–1986) / 0558-1988

BEVEZETÉS "A belügyminiszter a 5690/1949- /86/ Korm, számú rendelettel ka ott felhatalmazás alapj a Tiszuföldvár községhez tartozó Martfű külter leti lakotthely és környéke'nek nagyközcéggé alakulását elrendelte. Az uj közsúg működésének megkezdése és idópontjának közzététele iránt kú ön történik int zkedós"

6^5203-22-13/l949.I.8.BM.szám/ Ez a rendelet kivetitette előre az uj település megszervezését, ami 1949. november 2-án vált valóra, amikor M rtfüt önálló községgé nyilvánitották. Azonban küaségről ekkor még nem beszélhetíink, hisz az még csak alakulóban volt. A települ's magját a Tisza Cipőgyár és az általa épitett muíikáslakáeok alkották. A későbbi központ helyén - amely a vasúttól keletre fog kialakulni - még csak egy-két ház állt. Az itt folyó termelés is inkább mezőgazdarági jellegű volt. Eg etlen kivétel a martfűi téglagyár, amely 1913 óta működött és országos hirü volt. A falu születése az agrártájon a "C1KTA

M- később Tisza Cipőgyárnak köszönhető, amelyik már 1944-ben /a felgyorsitott haditermelés következtében/ 1343 főt foglalkoztatott.

0 A kialakult község fejlődése sajátos, ugy nis három egymástól eléggé elszigetelt részből áll. Az Ufalu a közigazgatási centrum, a "lakóhely" a szolgáltatási központ és ezekhez minte^r kiegészitS'nek jött létre az "Újfalu". Hogy miért v lt el ennyire ez a három településrész? a közel 40 éves fejlődés válaszol erre a kérdésre. A község alakulásakor ez igylátszott helyesnek, hogy a vasút két szélére kell települni. Ez iaegkünnyiti a nagyobb mérvű szállitásokat és környezete is központ jellegű volt. /iskola, bolt./