Gácsi Margit: Martfű településfejlesztése (1949–1986) / 0558-1988

15 A Tiszaföldvári FMáZ 1958-ban nyitotta pog a O.sz italboltjót* amely jól fejlődőtt, A kezdeti időben forgalma közepesnek cinősithető, a felfutás l9G3-ban kezdődött, amikor a forgalom a bázishoz v szonyitva 109 ,j-al nőtt. ezek után minden tanácsülést jegyzőkönyv és vb* jegyzőkönyv arról számol be, hogy az italboltok forgalma az elmúlt évekhez viszonyítva nőtt* A jelentős felfutás sajnálatos mádon noa minden térem következett be* A legnagyobb lemaradás a cukrászat terén figyelhető meg. 1961-ben 302/a Ft ilyen jellegű terméket értékesítettek, 1952-ben ©ár csak 227/m Ft, a visszaesés erősödött 19G3-ban is a forgalom 176/ra Ft -ra csökkent. A Jzolnok és Vidéke vendéglátóipari vállalat, üzemeltette a Tisza sport kisvendéglőt, a Dobostort cukrászdát, a kutlruotthon büfét Is. A vendéglátóipar fejlődésének általános mutatóit a 15.táblázat mutatja be. Ebből elég kedvező képet kaphatunk, ha a vendéglátóhelyek össz alapterületének változását nézzük. A jolonlogi helyzetet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy időszerű lonno Martfű fejlesztési tervének középpontjába az áruellátást helyezni é3 a lakossági ellátást. Reményekre jogosít fel a VII. ötéves torv, mely éppen ezt a célt igyekszik aegvalósltani. A községben az építkezők igényét a TÜZÉP hivatott kielégíteni. Áruforgalmának legnagyobb részét a lakossági forgalom adja. A közületi forgalom szinte elhanyagolható, amelynek oka, hogy a vállalatok építkezéseikhez nem itt vásárolják meg az anyagot. Az áruforlaom megoszlását a 17. táblázatban láthatjuk, nartfün a helyi iparban három ozoktrot különböztetünk megt - állami helyi ipar és a tanácsi ipar, - szövetkezeti ipar, - nsgánkisipar.