Gácsi Margit: Martfű településfejlesztése (1949–1986) / 0558-1988

A kuzclmult legfőbb feladata volt a község mellett üzemelő 120/20 KV-oe alállomás teljesitménybővltése. Az átépítéssel annak toljositő képosóége 16 MV/Vról 50 MVA-ra nőtt.

4

4 A hálózatba bekapcsolt fogyasztók számszerű növekedése is egyro inkább jellemző volt. Régebben 0,6 és 1,1 k.v teljeoltménnyol kapcsoltak hálózatra, ma azonban a lakások többsége a a,2 ICJ teljesítményt igénylik.

4

i Jelonlog a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága iOO (>os. Az egy lakosra jutó vizfejadag átlagosan 74 1/fő/hap ós csúcsban 106 l/fő/nap , szónben igy 1959-bes adattal, amikor oz 30-3G l/fő/nap volt. A Növényolajgyár betelepítésével lehetővé vált Martfű bekapcsolása a gázvezetékhálózatba. A telepszerű többszintes lakéook toljos egészében, mig a kertes családi házak fele bekapcsolódott az önerős gázvezetékhálúzat megépitésébe. A környezetvédelem, a köztisztsaági szolgáltatáo területén komoly változás következett be oz 1900-as évek elején. A tanácsi kozulóuj utak, közterek tisztántartási feladatait a Költségvetési üzem vette át. A szemétszállítás intzményesitették, szemétgyűjtő gépkocsi gyűjti össze a háztartási szomotet. A bekapcsolt lakások aránya 62 A Községpoltlfcal Bizottság jelentése szerint 1973-ban 9 o

3 parkosított terűlet jut Martfűn egy lakosra, ami meghaladja az országos átlagot. /7 tf/fő./ A nagyfokú iparosodás nem kis gondot jelent a folyóvizek tisztántartásának védelmében. A településen két szennyvlzdoritő működik. Az egyik a Tisza Cipőgyár kezelésében van, amely 1942-ben épült. Ez ma már kicsinek bizonyult, kb 200 a terhelése. Emiatt - a szennyvíz nincs megfelelően derittoo - a vállalat évente több százozor Ft bírságot fizetett. Lzt 1977-ben korszerűsítették. A másik derítő a Vlz-és Csaeor5 namű kezelésében von, l9G0-ban épült, folujitásra szorul/