Szlankó István: Tiszaföldvár vázlatos története (1988) / 557-1988
Tiszaföldvár vázlatos története Tiszáid lei. vár a Tisza árteréből kiemelkedő természetes magaslaton helyezkedik el. Már az őskorban is lakott hely volt. A temető melletti partélen egy 45oo éves , korarézkori telep maradványait tárták fel, a téglagyár mellett pedig 17oo éves szarmata telep és temető ásatása folyik 1976 óta • Első okleveles emlitése a XV. század második feléből való. Egy török defter ( acókönyv ) szerint 1571-ben 4S házból és templomból állt a falu. A tőrük megszállás alatt a népessége egyre csökkent : 1666-ban csak egy portát említenek, 1711-uen peül0 pusztaként szerepel, Csak 1721-ben inául meg újra a rendezett községi élet. 1726-ban a pOdmaniczky család birtokába kerül ^község és 1733-han telepítési szerződést kötött a fölavári jobbágyokkal • Többek között megengedték a „szőlő csinálást" - telepitésta földvári és a homoki határban. A mai községnek az ősi magva a elkeskenyedő fölanyelv északi végén volt. Ezt a helyiek „tobán"-nak nevezik. A magas prtot keleten is , nyugaton is mocsaras ártér övezte. A mai Sánc utca helyen ezt a két mélyebb részt árok kötötte össze, igy a falunak körös- körül a viz adott némi védelmet. 1739-ь n Írja Bél Mátyás ! ...„egykor török vég« vár volt itt, vizzel övezett kettős árokkal". A rendezett községi álét megindulása után rövid sen újra a Tiszazug legnagyobb települése lett Földvár# A felszabadulás előtt főként mezógazdaságból élt a lakosság. A jó szántóföld és a szóló szőlő viszonylagos "gazdagságot" biztosi to ti. A keresőknek csaknem 75 ?6-a uolgozott a mezőgazdaságban és csak lo %-u : z iparb n . Jelenlog 25 : 45 az arany annak ellenére, hogy Tiszcföldvár uai is mezőgazdasági jellegű. Az ipari keresők többsége a martfűi Tisza Cipőgyárba jár át dolgozni. Földvár egyetlen „nagyüzeme" az országos hirü Lenin TSz 8000 hektáron gazdálkodik 12oo fővel. Legnagyobb területen buzáx termelnek, ezután következik a Múzeum TiszaíöJdvár
