Benedek Éva: Mikroklíma-kutatás a Tiszazugban (1954) / 0544-1988

- 5 b. Ugyancsak a szintkülönbségekre látszik utalni az a tény, ami szinte törvényszerűen érvényesül kutatási adatainkban, hogy az első három állomáson a léghőmérséklet maximumai 5 cm magasságban a mélyebb szintek felé szabályos lépcsőt mutatva növekszenek, harmatmentes napokon pedig ugyanebben a magasságban a minimumok értéke ugyanilyen móáon csökken /3., 4. ábra/. A harmatmentes 8-án pl: Tehát a npi kilengés mértéke a mélyebb szintek felé fokozódik, vagyis a magasabb maximumnak alacsonyabb minimum felel meg és forditva. Az 5 cm-es légréteg napi kilengése ezek szerint VIII. 8-án: I. állomás: 23.1° C, II. állomás: 25,2° C, III. állomás: 28.7° C, arai azzal magyarázható, hogy a magasabban lévő állomások a nappali órákban a légmozgások erőteljesebb volta következtében nem érnek el magasabb értéket, éjjel viszont azért maradnak relativ magas hőmérsékletűek, mert a hűvös levegő a mélyben halmozódik fel. c. Ugyancsak a szintkülönbségekkel magyarázható a harmat és ködképződés bekövetkezésének különböző idpontja is az egyes állomásokon. lo-én pl. a harmat a sikon lévő III. állomáson 21 órakor lépett fel, a lo méterrel magasabban lévő I. állomáson pedig 1 órával későbben: 22 órakor következett be. A ködnek a magasabb szintek felé való felhatolása megfigyeléseink szerint még lassúbb mértékben történt. Rendszeresen fokozatosan töltötte fel a mély területet és mikor ott már csak a fák koronái látszottak ki, a dombtető a magasabb fekves következtében még teljesen ködmentes volt. az 5 cm-es légréteg maximuma: minimuma I. állomás: 29.9° C II. állomás: 3o.6 III. állomás 31,8 6.8° C 5.4 3.1