Benedek Éva: Mikroklíma-kutatás a Tiszazugban (1954) / 0544-1988

- 12 / A növényzet magassága természetesen szintén befolyásolja a mikroklimát, amely tény az adott térségen belül főleg a vertikális hőmérsékleti viszonyok megváltoztatásában jut kifejezésre. Ezt bizonyitják két azonos talajú, de lényegében eltérő magasságú növényzettel boritott állomás ide vonatkozó értékei. Az I. és II. sz. állomás talaja megegyezően homok, de mig az l-esnél a növényzet magassága csupán lo-15 cm /és az is taposott állapotban/, addig a II. állomáson 5o cm. Mindezek figyelembevételével az adatok vizsgálatánál szembetűnik, hogy a II. állomáson az 5 és 5o cm-es szintek léghőmérsékleti minimuma úgyszólván azonos értékű, illetőleg az 5o cm-es szint javára mindössze o.2° C többletet mutat /lo-én: 7.8° C, és 8.0° C/ nyilván annak következményeként, hogy az 5o cm magas növényállományban a hőmérséklet közel azonos. Ezzel szemben az I. sz. Állomásnál ez a különbség lo-én az előbbi értéknek tizszerese, vagyis 2.o°C /7J- és 9.1°C/, sőt a derült jellegű 9-én a húszszorost is meghaladó 4.6 °C /II. állomás 6.4 és 6.6 °C; I. állomás: 3.8 és 8.4 °C/. Vázlatosan és kiragadott példákkal illusztrálva ezek azok a jellegzetességek, amelyek a tiszazugi mikroklima méréseinkkel kapcsolatban legtipikusabbaknak és legjellemzőbbeknek tekinthetők. Felmerülhet még az a kérdés, hogy egy olyan kis területnek mikroklima sajátosságai, mint amilyen Tiszaugon belül Tiszaug, sőt azon is belül az a 25o méteres mérési keresztmetszetünk, miért birnak olyan jelentősggel, hogy ott méréseket végezni szükségesnek tartottunk. Erre a kérdésre a választ magának a térszinnek morfológiai, növényföldrajziiés talajtani adatai adják meg. Ugyanis mérési szinterünk morfológiai felépitettsége nemcsak ennek a helynek, hanem általában a Tisza egész keleti homokszegély területének, a Tisza balparti homokvidéknek jellegzetessége. A tiszai balpart egy jelentős szakaszán ugyan is ugyanolyan homokdombsort találunk, mint amilyen homokdomb a mi mérési központunk volt elhelyezve. Ezen a szakaszon belül a homoktalaj mindenütt közel azonos helyzetben találkozik az ujholocén ártér réti talajával.