Benedek Éva: Mikroklíma-kutatás a Tiszazugban (1954) / 0544-1988

BENEDEK ÉVA: MIKR0K1IMAKUTATÁS A TISZAZUGBAN* A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani Intézetének a Magyar Tudományos Akadémia tervmunkálatai keretében az 1953. évre vállalt egyik feladata a Körös torkolatvidék és a Tisza balpartja között elterülő Tiszazug mikroklimaviszonyainak kutatása volt. AZ Intézet műszeres mikroklimatológiai vizsgálatai Tiszazug területén 1953. augusztus 7-11-e között a tiszazugi déli nagy homokvonulat nyugati részén. Tiszaug község határában a lo3. magasság pont közelében lévő Petőfi termelőszövetkezet területén folytak. A kutatások szinhelyéül azért tartottuk Tiszazug területén ezt a terepet a legalkalmasabbnak, mert egyrészt a tájegység három jellegzetes talaptipusa, nevezetesen: az ujholocén ártér réti talaja, az öntés- és a magasabb szintet képező homoktalajok itt érintkeznek egymással, másrészt a mélyebb ártér és az azzal közvetlenül szomszédos homokdomb jelentősebb szintkülönbségeket képez. Mindezekhez járult még kinálkozó mérési tényezőként a területen belül található növényzet különbözősége is. A tiszaugi mikroklimaészlelések központja azon a homokdombon volt elhelyezve, ahol a Petőfi termelőszövetkezet épületei is vannak. Innen kiindulva a mélyebben fekvő Sánta leány ere néven ismert ártéri részen keresztül műszeres méréseinkkel 25o m távolságot hidaltunk át DDK-ÉÉNy égtáji irányban. Az ártér legmélyebb pontja és a legmagasabb észlelési állomás között a szint különbség 11.23 m volt. A 25o méteres keresztmetszeten belül 7 mérőállomást helyeztünk el ugy, hogy hármat a homokdomb ÉÉNy irányú lejtőjére, hármat a Sánta leány ere erősen agyagos fekete réti talajára, egyet pedig az ezzel érintkező öntéstalajra telepitettünk /l., 2.ábra/ I. sz. állomásunk a dombon, az általunk felvett 0 ponthoz viszonvitottan 11.23 m magasan, gyengén humuszos talajt mintegy 90 % fedettséggel borito, lo-l5 cm magassagu magyar csenkesztársulás degradációjávai kialakult csillagpázsitos gyepen /Cynodontétum/ volt felállitva. Múzeum Tiszaföldvár