Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza (1954) / 0543-1988

- 6 II. A Tiszazug kisebb tá.jai 1. A Tiszamente /=Tisza völgy/ A Tisza völgyének Tiszaföldvártól Csongrádig, a Körös torkolatáig terjedő szakasza a Körös torkolatának özelevényig felhúzódó széles hajdani árterületével együtt. Számtalan régi medermaradvány és a szabályozáskor levágott holtág kapcsolódik ide, mint a cibakházi öárszöget körülvevő hatalmas riolttisza, §, tiszaugi holtág, a csépai tiyovai szigetet és Mámai rétet körülölelő Holttiszaágak. A Tisza nagy kanyarai, mint a nagyrévi kanyar, és a holtágak rendszerint szikes felszinü óholocén teraszmaradványt keülnek meg, mint pl. a cibakházai Sárszög, a tiszakürti Bokros, a tiszasasi Sasi sziget. Az északi és déli irányban is tovább folytatódó tájat az alábbiakban részletezhetjük: a. A Tisza meder

. A viz felé lejtő folyamágy, amely mentén homokos és iszapos parti zátonyok vándorolnak lefelé az évi áradás ütemének megfelelő periódusokban. Növényzete csak a parti zátonyoknak számottevő. Éspedig a rendkivül sokféle zavaró körülményhez legjobban alkalmazkodó pionir jellegű egyéves fajok által alkotott törpekákás társulások,/ mint a törpe palka-káka társulá

s /

Dichostylietognaphalietum uliginosi, a mocsári gyomnövényze

t

t mint a kedvező vizjárás esetén kaszálóul is hasznositható talpas muhar-lapulevelü keserüfü társulás

a /

Echinochloeto-Polygonetum la

p^thifnli i/ és karcsú bajuszfüve

s faciese /

Heleochloa alopecuroide

s/, melyet kisebb állatok legeltetésével hasznositanak, továbbá a zátonyokon sávok formájában lerakott uszadék mentén kifejlődő teljesen haszontalan farkasfog társulása /Bidentetum tripartiti

/. A peremek felé pedig fellép az ártereken teljes kifejlődéshez jutó ártéri gyomnövényzet bokorfüzes társulás

a /

Salicetum albae-triandra

e/, melyet a mederben is rendszeresen kitermelnek. Részleteiben és növényzetének elemzését 1. Timár L

. 195o, 1953, p. 93.