Visszaemlékezések (1985) / 512-530-1985
Posta – Lapu Gábor visszaemlékezése
Jva, Iß'. Múzeum Tiszaíöldváj ' 1944. okt. 8-án délután 16.oo óra körül, amikor a német megszállók elvonultak Szolnok felé, én ^engyel Bagimajor térségében szülői lakhelyen tartózkodtam, Kétlovas járőr, egy szovjet tiszt és egy katona felderítésként jött a majorba, áü^^klődni, hogy ellenség nincs-e, akár magyar, akár német katona. Miután meggyőződtek, hogy ellenség nincs, közölték tolmács utján, hogy visszatérnek csapatukhoz, és reggelre szálláshelybiztositással bevonulnak. Ml az apámmal a major bejáratánál egy fehér vászonból készitett lobogót tűztünk ki, annak a jeléül, hogy ellenség nincs a majorban, heggel, mikor felébredtünk, észleltük, hogy az éjszakai sötétségben a hiradós katonák már kihúzták a vezetéket a Tisza felé, hogy az ott lévő csapatokkal összeköttetést tudjanak termteni. Az ideérkező szovjet katonákat nagv lelkesedéssel fogadta a lakosság, majd felkérték a férfiakat, hogy legyenek segítségükre a két kastély épületében kialakítandó kórházi munkáknál. Jómagam is jelentkeztem alkalmi kisegitő munkára. Egy lovas kocsival egyik helységből a másikba szállítottam a súlyosabb sebesülteket. Ez idő alatt nagyon jól összebarátkoztunk mind a sebesültekkel, mind az ápolókkal, doktorokkal, doktornőkkel. Szükség esetén még a civil lakosságot is gyógyították, pl. az édesanyámnak kihúzták a fájós fogát. A segitség folytán igyekeztünk egymás nyelvét elsajátítani, hogy könnyebben megértsük egymást. Azért, hogy a háború dúlt, a szórakozás sem maradt el, én akkor még hegedültem, és esténként összejöttünk másik két társammal, nótázgattunk, táncolgattunk. Amikor a tábori kórház továbbment, benzin lerakatot hoztak, ahol hat héten keresztül szintén ott dolgoztunk több férfi társammal együtt. Ez idő alatt ^ebrecenben megalakult az Ideiglenes Kormány. A kengyeli községi elöljáróság akkori vezetője üzent értem, mivel hallotta, hogy mint postás ott tartózkodom, hogy jelenjek meg nála a posta megszervezése miatt. Törökszentmiklóson kaptuk meg az Ideiglenes Kormány utasítását, majd dec. 15-én beindult a postai forgalom gyalogps rendszerrel. A közönséges levél felvételével kezdtük, majd a vasúti pályamunkások vitték az állomások között kézből kézbe adték a felszabadított területeken, ahol lassan a Tisza keleti részén beindult a teher vagon vontatás. 1945. ápr. 1-vel kerültem vissza 1iszaföldvárra, mivel a régi postavezető visszajött kengyelre, én pedig korábbi munkahelymre.
