Szlankó István: A gabona és a kukorica termesztésének feltételei a Tiszazugban (1985) / 463-1985

Az éghajlati adottságok nem minden tényező tekintetében kedvezőek.

A napsütéses órák száma raagas. 5o év átlagában 2o5o órainál hosszabb ideig aüt a Sáp. Ezzel szoros összefűz ősben-főként a nyári félévben- kedvező a felhozottság aránya :

45 ; alatt van. A sok napsütéssel egyenes arányban kedvezően magas a tenyészidőszak - áprilistól szeptenberighőö . zeg ínek an értéke is (u napi középhőiaérsékletek összege)i 33oo ű° felett van . Ezek a kedvező tényező teszik lehetővé a nagy hőigényü kultúrák tiszazugi termelését.

A csapadék mennyisége és eloszlása azonban nagyon kedv vezőtlen. Az országban a legszárazabb területhez tartozik a Tiszazug, A hőmérséklet , a párat.irtalom értékeit is figyelembe véve hosszú évek átlagában ко. 17o-10o mm az évi vízhiány, tiszafoldvuron 195o-től 1979-ig mért 3o év átlaga 5o9,4 naa • Az ideális csapadékmennyiség tehát kb, 7oo ram lenne ak.-ior, iia mindig akkor és annyi csapadék hullana, ame nyi éppen ideális,

fcfagymtág határok között ingradozik az évi csapadék

összege : 1969-ben volt a caapadékraariaum 659,2 mm-rel,

ezzel szemben a caapadékminimum 347,9 mm volt 1973-ban •

Tavaly - 1933-w-an- nagyon megközelítette ezt a rekordot 35o,3 mm-rel.

Átlagosan a legcaapadékosabb a junius és a május 68f6 ill. 53fS mm-rel. A julius eléggé száras : 37,3 j.*m a 3o évi átlag. A julius - augusztus - szeptember elég gyakran száraz vagy nagyon száras. A hosszú tenyészidejű- 5 -