Szlankó István: A gabona és a kukorica termesztésének feltételei a Tiszazugban (1985) / 463-1985
A Tiszaaugban a növénytermelés helyzetét vize álva egyértelműen megállapíthatjuk, hogy ez a 44o km2-nyi kis tájegység elsősorban a búza és a kukorica termesztésére specializálódott. Ótven évvel ezelőtt - 1932-ben - a szántót rület 5o %-án termeltek búzát 11,8 q/ha átlagterméssel. Jelenleg kb. 4o %-ot foglal el a búza vetésterülete a szántóból , tehát lo %-kal csökkent az aránya, de 1973-ban a tiszazugi átlagtermés 44*5 q/ha volt . (Csaknem négyszeres a növekedés ) • A tiuzaföldvári i*enin TSz pedig 198o-ban 62,8 q/ha , 1984- ben 58,1 q/ha átlagtermést ért el 24oo hektáron. A búza után a kukorica foglal el legnagyobb területet : 1932- ben 23 J*-ot , 1978-bon 14 -ot. Az átlagtermés szintén jelentősen emelkedett : az 1932» évi 19,3 q/ha - ról 1978- tan 61,3 g/ka-ra. A környékünkön a rekordott л tissaföldvári Lenin TSz áliitóttá be 1982- en lol,6 q/ha értékkel. A tiszazugi ember számára természetes , hogy nyár elején hatalmas búza és kukorica táliákat lát a határban . Aki raás jellegű tájról iá« érkezik ide, annak mindez érdeke seg , szeretné tudni a magyarázatát, a. i rövidre fogva i у summázható : a. / A Tiszazugban a természeti feltételek a búza számára csaknem optimálisak, a kukorica pedi, az évek tőbusé éten biztonsággal termelhető . b. / Mindmét növényre szükség van, hiszen a búza legfontosabb kenyérgabonánk, a kukorica pedig az állatok fontos abrak-JL V ^ v A gabona éa a iaucorlca termesztésének feltételei •*, a giazaau^üan 'Szfcitil&rcai :
