N. Kovács Ferenc: A tiszaföldvári földosztás (1945-65) (1985) / 461-1985

- 97-ezt viszi magával az iskolából a nagy világba s későbbi időkben nem tudja mi a vallás, nem tudja mit higyjen, vagy miért frigysen? ... Ilyen a mi vallásos nevelésünk, melyen nézetem szerint segitenünk kell. /Pesti Iiirlap, 1841.nov.24.94-sz.794»!*/

Tulajdonképpen a világi tárgyakon keresztül diadalmaskodó racionalizmus eszméitől félti V.Sz.S. a vallástant, rajta keresztül a tanuló ifjúságot.

A Magyar Hirlapban, 1851*, a Levelezések c.rovatban ír a Tiszaföldvári örökváltságról. ’*TiszaiÖMvár örökváltsági szerződése legfelsőbb helyen megerősítve máig sincsen... a község ezelőtt közel 6 évvel előszedte utolsó garasát is, sőt 50.000 forintnál Jóval több kölcsönt is vett föl, mely kölcsönnek azóta folyamatosan fizeti köteles kaikat Ját... Iáikor mentetik föl a nép a kamatfizetés alól, ki tartozik lifizetni a tőket, amely felmondatván, a község perbe fogatott, a Jószándékú néptől

vagy a volt földesurak? ... Lótunk,-futunk mindenfelé, de Pontziustól-Pilátusig utasittatunk... a kölcsönadók pénzüket nem • nélkülöhetik; az ítélőbíró a helységen sehogy sem képes végrehajtást eszközleni... mi lesz hát így? /473-1./

Ez ügyben még egy cikke Jelent V.Sz.S-nek a Magyar Hirlap 494.számában, melyben vádolja a földesurakat s melyben kéri és reméli a "rendkívüli ügy” mielőbbi elintézését a kormány által.

Tudott áehát harcolni népe, gyülekezete tagjainak érdekéért, bátran kiállva az országos nyilvánosság elé is!

Cikkei továbbmenőleg megjelentek a Losonczi Phoenix-ban /A Phönis Lactantius után/: A kalauzban 1857-53/ Vallásosság, Vallásos nevelés, Fényűzés, Vallástalanság kútfeje, Felvilágosodás/; UJabbkori Ismeretek Tárá-ban / V.Pap István