N. Kovács Ferenc: A tiszaföldvári földosztás (1945-65) (1985) / 461-1985

lás előtti időkből maradt védőárkot -amelyek a mai Dáncz utca hei ly m vo t^k - ismét kiépítik /a sánc kát csak 19oo körül temetik be/. A lig földváron lrr:^-beii 7,5 porta volt /1 porta annyit jelent, mint n%y jobbágvh z vagy IP zsellérház/, addig 1699.évi ^entz-f le összeírásnál Tisz»'földváron csak 1 porta szerepel. Az elnéptelenedés okai a törö tatár hadak, a ’’felszabadító” német csapatok dulásai, valamint a gyakori pesiis,ко era járványok tizedelték a l°kosfáeot.

Ki lenben 1556-ban m^ldváry István és. Oharevich Döme tulajdona, majd 1695-ban gróf ^orgách Somon és Aszódi Podaaniczky báró birtoka ф1яг° f’ldvár. s.jd 17oo-töl II.í?ékóc*y ere ne tulajdona,de a kuruc sz b^d'-ágliare everése után III,Károly véglegesen t>odmaniczkjréknak adja vissza. A kzség fejlődésnek indul némileg, tót telepités tört énik,

1 '?9-ben, X,?8 ána orotenst-ns templom építése miatt Tiszaf ld ár ellen kivizsgál s indul, 1 5o. február é—én elrendeli az i aház bezárását, 1733-39-ben a bal- ni hadszíntérről bekerülő pestis pusztit a községben,

1745, év óta már anvakönyvet vezet a protenstáns egyház,

1786—bon megejtett néoszámlálási adatok szerint nemesek telepednek le Tiszaf ldváron, mint Ágoston ál noroszlói eredetű család, fia Jáno'- és Pál, v* amint a Beniczkyek /Csépán, Kason '-zintén nem -ek telepedtek le II.József i ejében,/.

1 zj. i-.z1.9_es szabadságharc egyik döntő mozzanata- községünkben játszódik le. A Kossuth Lajo úti iskoa egyik szobájában -akkori tiszttartó lakás vo1 t- 1845-49 aárc, 3-9 között Kos uth öajos, Damjanich és écsey tábornokokkal egütt tanácskozást folytatott, a dicsőséges szolnoki csata tervei itt születtek meg,.

1836 és 1863-as évben borzalmas szá azság pusztit. A termés elpusztul. Az akkori föIdesur, báró Podmaniczky János gabonát oszt a lakosság között, a községházán sz;kségkonyhát állítanak fel,