Vámos Éva: A második világháború és egy modern tőkés üzem születése (1983) / 0460-1985

munkát kézzel végeztek. A dolgozók száldeszkából ácsolt asztaloknál, megkülönböztetett módon fogyasztották el az ebédet; a felszolgálták az ételt, a munkások ebédlőedénnyel a kezükben sorbaállták. Szokatlan módon sokat foglalkozott a gyár vezetősége a munkások spprtolési és szórakozási lehetőségeinek a biztositásával. Az ekkor egyre drágább munkáskezek megtartásának ez nagyaon jól sikerült mcdja volt. Már a háborús időkben volt a gyárnak soortegyesülete, a Cikta Levente SE. 194 2-ben megalakult a labdarugó, 1943-ban a kézilabda, atlétika, birkózó, 1945-ben a röplabda szakosztály./36/ Tolt az üzemnek fúvós zenekara és énekkara is. Nagy gondot fordítottak arra is, hogy a gyár dolgozói megszerezzék az alaovető műveltséget, Az 1900 óta Martfűn működő tanyasi népiskola mellé, ahová c«sak a környék cselédségének gyerekeijártak, létrehoztak egy magánjellegű társulati iskolát. Ide kizárólag a teleoen élő munkások gyerekei jöhettek./37/ A gyár vezetői már 1943-ban foglalkoztak egy szakmunkásképző intézet létesitésének a gondolatával. 1944-ben Haraszti Pál kidolgozta az iskola tantervét és az 1944/45-ös tanévben 24 fiu és 20 lány részvételével megkezdődött az oktatás. A szakiskola Három éves volt, szakképzett előadók képezték ki a tanulókat a cipőgyártással kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókra. A tanulók a telepen, internátusokban kaptak elhelyezést nevelők felügyelete mellett. Az iskolába való bekerülés feltétele volt az előképzettség. A diákok kötelezően tanulták a cseh nyelvet is és Zlinből kapták a tankönyveiket. 1960-ig ez az egyetlen olyan cipőipari szakmunkásképző iskola az országban, ahol vidékieket is oktatnak.fl?8/ A gyár ideleleDülése Tiszaföldvár életében is nagy változásokat okozott. Az ott élők muat munkához jutottak, a fizetésük magasabb volt, és jobb körülmények között dolgozhattak. Szociális juttatásokban részesültek, ugyanakkor a mezőgazdasági munkabérek is nagymértékben emelkedtek./39/ Az embereknek néha már arra is volt idejük és kedvük, hogy tanfolyamra járjanak. Javasolták, hogy telenként inditsanak gazdasági tanfolyamot/40/ és főzőtanfolyamot a nőknek a né'pélelmezés megjavitása érdekében. A községben épitkeuések is folytak, de ezeknek a mérete me^ ser közeliti a martfűi építkezésekét. Mig Martfűn 140 család részé-