Ásós József: Egy gyötrelmes és mégis szép életút (Tiszaföldvár, 1984) / 0457-1985
E bérlakásunkban született húgom kilencediknek. Az igen közeli templom sok harangozását apám nagyon megunta, aki sosem járt templomba. A szomszédba laktak Hanzerikék a harangozó, éjjeliőr, templom szolga család. Pista fiukkal feljártam a toronyba harangozni. Sokszor még fujtatni is az orgonát, ami nagy élmény volt életemben. Emlékszem, hogy e házból jártam iskolába, igen rövid ideig a tanitó gyónási imádságra tanitott és egy napon a falum minden osztályát gyónásra vezetett a templomba. A hideg kövektől nagyon fázott a lábam, ezért törökülésben kuporogtam a pad lón, mig rám került a sor. A hosszú várakozásban nagyon fáztam és igen féltem gyónni. Az öreg pap a sekrestyében trónolt egy faketrecben, itt le kellett térdelni, és a felém kinyújtott kezét megcsókolni. Borzalmasan megijedtem és penész szagú kezétől meg is undoroátam. Gyónási imában megakadtam és e miatt rám szólt. Sirva fakadtam és a sekrestye ajtón kiszöktem. így marad el az elős gyónásom, később mind. Itt e házból kora tavasszal már kisliba őrzéssel is megbizott anyám. Nagyonnagyon szerettem a sárgás-zöldes szinü kislibákat, amikből a szélespataki réten igen sok legelt, bugdácsolt, csipogott. Igen jól emlékszem arra, hogy apa igen jól keresett ez időben, mivel a hideghegy délkeleti oldalán letarolt tölgfa erdő, rengeteg talpfát és ölfát adott. A jelenlegi kisinóci turistaház dombon rengeteg mennyiségű /sE-PP ert/ talpfát faragtak, halmoztak fel a falum talpfa faragói. Édesapán még igen erős volt kb. hatvan évesesenis. Egy napon favágás közben egy facsomó kilökte a bárdot kezéből és a térdekalácsát ketté hasitotta.a bárd éle. Kocsival hozták haza. Emlékszem anyém kötözte otthon az erős karboltól büdös lett még az udvar is. Orvos nélkül gyorsan gyógyult és munkába állt. Apám ingei a sok verijtéktől mindig a válpercek táján estek széjjel jól emlékszem, ügy emlékszem volt a falumnak egy fabőlcsője, amelyet mindig más-más használta, ezért vagy más okból a húgom kb. százn egyven cm hosszú kenyérdagasztó teknőbe ringattuk. /Jelennek irom le, hogy e teknőt vastag jegyenyefa törzséből vándorló cigányok faragták. Egyszer anyém utasitására nekem kellett ringatni. Nagyon mérges voltam, s ugy meghajtottam a teknőbölcsőt, hogy felborult és a húgom leboritván alatta maradt . Ezért engem és öcsémet is elvert anya nagyon, igy mostmár nind a hárman bőgtünk.