Ferenczi György: A tiszaföldvári gimnázium létrehozásának körülményei (Tiszaföldvár) / 0454-1985
elé az io, hogy több nagybirtokos a létesitett majorságaira Békés megyéből s'lóvék nyelvi lakosokat telepitett - növelve igy a munkaerőt és csökkentve a béreket Aiszaföldvár, Cibakháza/. A jelzett kézségekben ezt a tényt a mai vezetéknevek vizsgálata alapján is ki lehet mutatni. A rentiek alapján érth tő, hogy az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmainak egyik központja éppen ez a vidék volt. Más irányú fejlődés is végbement ezen a tájon a jobbégyfelszabaditást követően. A szőlő-, gyümölcs- és kertkultúrának bizonyos hagyományai már a XIX. század második fele előtt is voltak. A parasztok a nekik jutott ée egyébként rossznak tartott homoki földeken szőlőt és gyümölcsfákat telepi tettek. Ezt tették a {jobbágyfelszabadítást követően, majd a Nagyatádiféle földreform után, és hasonló módon jártak el a történelmi jelentőségű 1945-ös földreform eredményeként kapott, e célra alkalmas földterületen is. A következő adatok a szőlő termőterületének növekedését mutatják Cibakházán 1852 - 1952 között / kh-ban/ év 1852 1879 1295 1955 1952 terület 445 415 638 lo38 Tiszaföldváron 1935-ben 926 kh szőlő volt/ 4/ / A megnövekedett szőlőterület fokozatosan kialakitott egy módos paraszti réteget /elsősorban a két világháború között erősödik fel ez a folyamat/, ugyanaklror erősitette és szaporitotta az iparosok, kereskedők rétegét is. / Különösen Tiszaföldváron/, A szőlőmüvelés idény jelleggel munkát biztositott a nincstelenek szám'.ra, enyhitve igy az ezek nagy számából adódó feszültségeket. A XX. században a homoki részeken kialakult nagyarányú szőlőés gyümölcskultúra némileg féllenditette " a megrekedt, torzulásokat is mutetó társadalmi és gazdasági életet /tiszazugi arzénes per/"A kialakult módosabb /főleg szőlősgazda/ réteg természetesen nem tudott kellően versenyre kelni a nagybirtokosokkal: jogi kérdésekben, hitolügyoletekben járatlanok voltak, terjeszkedésüket pedig eleve behatárolta a nagybirtok
