Ferenczi György: A tiszaföldvári gimnázium létrehozásának körülményei (Tiszaföldvár) / 0454-1985
lőterületet jelentette, valamint azzal, ho^y a külterületen élő cselédség gyerekei száméra működött magániskola. Az oktatási, művelődési lehetőségek majdnem egységesen azonosak /a m gasabb iskolákat tekintve egységesen alacsonyak/ voltak mind a belterületiek, mindpedig a külterületiek számára. Egyéb /foglalkozási stb./ adatok sem mutatnak akkora különbséget a kétféle terület köz&tt, mint országos szinten, vagy más területeken. Cibakházára és részben ^-iszaf öld várra nem minién tekintetben és nem igy sarkitva igaz a msgálla: itás, hogy: " a külterületen laké népesség Összetételében, életkorban, műveltségi és foglalkozási megoszlásában lényegesen eltér abel terül eteken leké népes :;égt'l.'"^^ A község felszabadulása idején kb 20 rlasszikua értelemben vett tanya volt a település határiban, de ezek sem voltak kifejezetten rossz közlekedési lehetőségek között./4C/ A ^ ée belterületi viszonyok különbségeiről /azonosságairól/ a felszabadulást kövotő időszak tárgyalás 'kor még szólunk. Rendkivül alacsony volt a középiskola c osztályát elvégzettek száma községben 1941 i £2, 1949, szintén 62.^^ A község lakosságának mobilitásába a középiskola .. ti3zaföldvári gimnázium létrehozásáig nem j'tszott jelentős szerepet. A főiskolát végzettek száma 10 volt 1941-ben. A XIX század végétől jöttek létre a községben a k lönböző kírök, egyletek, többek között: a függetlenségi ás 4S-as ülvssókor AB95-51/ Képkönyvtár gyesület /1893-1914/ . A Cibakházi Olvasóegyletnek /1882/ és az Iskclánkivüli Népművelési Bizottság helyi . z rvez?tének lehetett komoly szerepe a község közművelődésének alakitásában. Az előbbinek azért, ®ert alrpitáeakor 55 tagja volt, 1934-ben pedig már 17C , és saját lakással, termekkel, könyvtárrsal rendelkezett. Az utóbbi működése pedig azért volt fontos, mert részben e Bizottság helyi szervezetének volt köszönhető, ho y 192C-3C között 1273-ról 942-re csök ;ent az analfabéták szárta.^ 4^ A megye lakosaágának iskolázottsági mutatói is elég rossz képet mutattak. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint " Szolnok megyében élt az ország analfabétáinak 6,9 %-a, /a megye lakossága ekkor az ország lakosságának kb 4,9 %-© volt./, de a 8 osztály végzetteknek csak 2,6 %-a
