Ferenczi György: A tiszaföldvári gimnázium létrehozásának körülményei (Tiszaföldvár) / 0454-1985
Ez a helyzet a Ti za - hid 1849-es elpusztulása, mejd a szabályozás következtében romlik. Ez utóbbi végrehajtás a után Ugyanis a közsé.? alatti Ti za-kan, er Holt-Tisza ággá lett, megszűnt a község átkelőhely szerepe, igy később vasuttelepités is elkerül te.A jobbégyfelszabeditás n?gyfoku zselléresedettság álla.iotában éri a klizség lakosságát. Hátrányosan érintette a parasztok? t, ho^y megszűnt az addig meglevő, számukra kedvező taksás állapotuk és nem jutottak hozzá a föld nagyobb részéhez, mert az nem volt úrbéres jellegű. A oaraszti náoesség differenciálts' -át mutatják a következő adatok: " 1851-ben 426 házból 1 urasári, 123 telkes, 29° zsellérhez." /1C / Ugyanakkor a 23 jobbágytelekbe 47 db 1/4 telek, 15 db. 2/4 telek, 1 db. egész telek és 65 db 1/8 telek. /I?/ A parasztok ezek után még inkább kiszorulnak a f»l-'ek használ tábál, tudniillik a község na. ybirkát a Földváryaktól átvevő Schwáb család majorságot hoz létre a faluban és az olcsó, biztos munkaerő megléte érdekében cse1 deket ia telepit a nagybirtokára. Cibskh'za szintiszta katolikus közsé,: lévén az "egyke" szokása itt nem verhetett gyökeret, igy a természetes népszaporulat a las.tn javuló egészségügyi feltételek mellett viszonylag jelent's volt. Igy érthető meg a lakosság jelentős gyerapodá a a XIX. század végétől, /IS/ amelyet a következő adatok val mutathatunk be: év 18S0 189C 1900 1910 1920 Mtt** 3376 4244 4548 4977 5639 Év 1935 1941 1949 1960 Lakosság o záma 5859 5616 5972 559C 192C-ig ehát egyenletesen nő a népesség száma. A Iioza szab 1 oz'se n veite a község ssántó területét és némileg segitett a parasztokon, ho^y a jó inőségü rét a kezükbe került. Aa is réti földeknek hivják/ a határnak ezt a r'szét. / A Schwáb - féle uradalom korszer, majorsági üzemeivel a parasztokétól eltérő azerk ;zetü gazdálkodást honositott meg. A közsé,~ szarvasaarhü állománya az lS52-es 377 db-ról 1895-re 1009-re, 1911-re pedig
