Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

technikával dolgoztunk, mégis állandóan reménykedtünk, hogy valamelyik eltömődött járat kibontása után ha talmas barlangrendszerbe jutunk. Sajnos, több évi munka után a 18o m hosszúnak megismert barlangot csak 3o-4o m-rel sikerült növel&Ai Az első években 1-2 karbidlámpánk volt csak, igy a barlangban gyertyával, elemlámpával világitottunk. Kötelet valamelyik gyerek hozott otthonról ( jó vastag kenderkötél volt). Nagy szükség nem volt rá, mert a barlang nem volt nehezen járható, az uj, ismeretlen részek pedig várattak magukra. Ebbe a barlangba bárki szabadon bemehetett, ezért szinte egyetlen ép cseppkövet sem találtunk benne. A drapériák , oszlopok, sztalagtitok, sztalagmitok , szalmacseppkövek letört darabjait összeszedtük, hogy legalább igy megmentsük a további pusztítástól. Elhelyeztük őket a tisiiaföldvári muzeum odorvári gyűjteményében , amelynek fő gyarapitója Dr.Varga Lajos volt Ugyanide kerültek a környéken található kőzetek mintái a biológus csoport által gyűjtött növények , rovarok, a bükkzsérciektől kapott régi iratok, az elkészült dolgozatok, a rengeteg fénykép , diafilm. Ebből az anyagból egy nagy kiállítást készitettünk 1968-ban, amit azóta kiegészítettünk ós több helyen is bemutattuk.