Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

-31megtalálták a neandervölgyi tipusu ősember maradványait és eszközeit. A barlang völgyre néző oldalnyilásán kinézve alattunk mészégető kemencéket láthattunk, kissé északabbra pedig a perpáci mészkőbányát. Ezeknek a működését a környék védetté nyilvánítása után megszüntették. ( 6. , 7. kép) 3./ Ha több időnk van a subalyuki túrát meghossszabithatjuk Cserépváraljáig. A Hór-völgy déli végénél keletre fordulva elérjük a Hidegkút laposát, ahol vulkáni tufába vájt istállót láthatunk. ( 8.kép ) Felejthetellen élményt jelent a Felső-szoros kőtengerén végigmenni, amely hazánk legmélyebb , riolitban kialakult szurdoka. Cserépváralja raeüLett a Mangótető oldalában alakultak ki azok a riolit-kupok, amelyekbe kis fülkéket véstek elődeink . Ezek a világhirü kaptárkövek. 4./ Kisebb csoportokkal mentünk el az Eger mele letti Nagyegedre. A Völgyfőházig az Odorhegy északi oldalában vezető utat választjuk. Innen a délnyugati irányü Törökuton kis szintkülönbségekkel érjük el a Várhegyet, ahol vaskori erőd maradványait tárták fel a régészek. Ide már közel van az uticélunk , a Nagyeged , amelynek kilátójából alig akattak lejönni a gyerekek. 5./ Leghosszabb túráinkat a Tarkőre vezettük.