Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

-IC folyás van. A Hór patak tapasztalatunk szerint és a bükkzsérciek elmondása alapján általában 3-5 évenként t folyik az egész völgy hosszában, mig máskor a Hos?zu-völgytől délre vagy a Kis-rét mtán eltűnik a mederbeli hordalékben. E rapszódikus vizjárás miatt feltételezhető, hogy a völgytalp alatt egy uj barlsnQ gi rendszer van kialakulóban • A Kór-völgy szép és érdekes formái a medencék: a Tebe puszta, a Hidegpataki medence, a Kis-rét és az Oszlai medence. Ezen medencék kialakulásában szerepet játszhatott a térség tektonikai elmozdulása, a bezökkenés, de a felszini eróziós és korróziós folyamatok is. 197o-ben átéltünk egy óriási felhőszakadást és láthattuk, milyen termeszetátalakitsst tud végezni a csapadék. A gyors és nagy mennyiségű lefolyó viz némely helyen 8o-9o cm völgymélyülést okozott. A lejtőkről lezuduló hordalék pedig itt ott elzárta a völgyet. A Hór-vülgy két uralkodó kőzetének: a mészkőnek és a palának merőben más a lepusztulási folyamat a, forrna ja* A pala mállik és apruzódik óriási mennyiségű lejtőtörmeléket termelve. Az Odor-hegy és a Mák„ szem szép normál lejtőkkel illeszkedik a tájba /l.kép/.