Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985
- 4 -6 о о Erősen korlátozottak az utazási üdülési lehetőségek. Mindezen tényezők jelentős meghatározói gondolkodásmódnak, életfelfogásnak. b. / A községek lakói a városi lakosoknál kisebb mértékben részeülnek a társadalmi juttatásokból, a kollektiv fogyasztásból, a kulturális alapból. c. / Jelentős a falvak lemaradása az infrastrukturális hálózat kiépítettségében.'^ A szocialista épités folyamatában kibontakozott a szocialista kulturális forradalom, amely segitette és támogatta a munkások és parasztok nagy tömegeinek a különböző iskolák elvégzését, a szocialista értelmiség kialakulását. Ennek következtében lényeges mozgás következett be a dolgozó osztályok soraiban, sok munkás és paraszt lett értelmiségi, alkalmazott, vagy vezető. Sok parasztemberől lett munkás. Az említett folyamatok együttes hatásaként megyénknek uj társadalmi szerkezete van, igazodva az uj gazdasági struktúrához. A munkásság nagy számban történt megjelenése a községekben azt eredményezte, hogy megváltozott a falu szociális összetétele, elvesztette egyértelmű paraszti jellegét. Itt él a munkások több mint fel, mig a paraszti foglalkozásnak a lakosság felét sem teszik ki. Jelentős mértékben növekedett az értelmiség száma, társadalmi szerepe,. Megyei mutatókat országossal összevetve azt látjük;hogy: a, / Megyénkben a parasztság aránya nagyobb, mint az országos átlag, ugyanakkor némileg alacsonyabb a munkásság számaránya az országosnál. b. / A munkásság belső rétegződése is eltérő. A mezőgazdasági munkásság részaránya magasabb. A megyében a nagyüzemi munkásság részaránya 45 az országos pedig 60 %, © c./ Az értelmiség, általában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál.
