Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985

/кг adatok szerint a községi könyvtárak forgalma emelkedik, azonban megjegyezhető, hogy a kölcsönvett könyvek többségét nem a felnőtt lakosság forgatja./ A parasztságnak a könyvhöz való viszonyával koránt sem lehetünk elégedettek.

Arra, hogy a község lakosság mit kap kulturális téren, az intéz, , # /2/ményi ellátottság nyújt támpontot.

Az 5.SZ. melléklet illusztrálja a műsoros estek, s főként az ismeretterjesztő előadások, a tervszerű népművelési munka eszközeit. Az adatok értelmezéséhez természetesen az is hozzátartozik, hogy a községekben lakó számos dolgozó nem a községben, hanem a városban kölcsönöz könyvet, jár hangversenyre, kiállításra.

Az eddigi adatok inkább mennyiségi következtetések levonását teszik lehetségessé, s nem adnak felvilágosítást arra nézve, milyen fokot ért el a lakosság művelődése, kultúrája. A civilizációs szükségletek /házépítés, bútor, modern berendezés, stb./ alaposan megelőzik a kulturális szükségletek szintjét.

Sok esetben nem a szükségletek kielégítse, mint inkább a kulturális igények fellendítése a fő feladat. A kulturális fogyasztás mértékét, színvonalát befolyásoló objektiv és szubjektív tényezők:- városközelség, község nagyság,- értelmiség számaránya, külterület,- területi elhelyezkedés,- történelmi hagyományok,- termelőszövetkezet végül a szubjektív tényező.

A dolgozatunk I. fejezetében kulturális osztályozási rendszer kialakításának elemeiként a felsorolást már emlitettük.- Társadalmunk egyik lényeges problémája, hogy miként lehet a felnőtt lakosság műveltségét, világnézetét, életmódját úgy alakítani, hogy megfeleljen az egyre növekvő követelményeknek, amelyeket a szocialista épités újabb szakasza és tudományos technikai forradalom támaszt.- Az iskolának, mint intézménynek a helye, funkciója társadalmunkban. Az iskola társadalmi szerepe történelmileg változó, a közoktatást nem a kultúra terjesztése hozta létre, hanem a gazdasági igények, szükségletek. /Uj tipusu munkaerő szükséglete./