Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

- 28 Természetesen ezzel magyarázható az élveszületések és a természetes szaporodás looo lakosra jutó arányszámainak kedvező alakulása. Ezért sokkal jobbak ezek az arányszámok az országos átlagnál /III. táblázat/. Az looo lakosra jutó élveszülétések száma minden évben az országos érték fölött volt - 1972 kivételével sőt az utóbbi időben egyre inkább túlszárnyalja azt. Azonban az 1976-tól országosan megindult születéscsökkenés ennek ellenére Martfűn is tapasztalható. Az 1000 lakosra jutó halálozasok szama fele, de olykor csak a harmada az országos atlagnak. Ennek okait az előbb már megvizsgáltuk. S> hogy nem csak a bevándorlák nagy számának köszönhető a nagyon kedvező tényleges szaporulat - főleg az utóbbi években -, az a természetes szaporodás arányainak összehasonlításánál derül ki /III. táblázat/, Mert az looo lakosra jutó természetes szaporodás csak egyszer, 197?-ben száll a nagyon jó tizes érték alá, és 1976-ben még a huasat is meghaladja. Ezzel szemben az országos értékek jóval a martfűi arányszámok alatt mozognak. Fő okként a fentebb már emiitett fiatal népességet jelölhetjük meg. A természetes szaporodás ütemét talán a táblázatoknál is jobban szemlélteti az, hogyha a bölcsödéi, óvodai ésiskolai létszámokat nézzük, illetve a gyermekintézmények történetét tekintjük át röviden. A szemléletesség kedvéért tesszük ezt ebben a fejezetben, nem peidig Martfű község fejlődésénél. Az üzemi bölcsödét 1956-ban épitették 75 férőhellyel, ma 90 bölcsödés gyermek számára van hely. A VI. ötéves terv ideje alatt 4o férőhellyel fogják bőviteni a Tisza Cipőgyár üzemi bölcsödéjét. Ebből azonban a község állandó népesség növekedésére, a kedvező természetes szaporulatra vonatkozóan még nem sok bizonyítékot találunk, aminek nyilvánvaló oka az, hogy az anyák nagy része nem adja bölcsödébe gyermekét, hanem kihasználja a GYES három évét. /45/